www.szotar.ro
Román-magyar szótár (beta)
Szerkesztő: Szász Lőrinc

 






betűbeszúrás: ă â î ş ţ

Szóban
Kifejezésekben is
Pontos egyezés
Szó eleji egyezés
Bármilyen egyezés
 Vegye figyelembe az ékezeteket


betűbeszúrás: á é í ó ö ő ú ü ű


m betű
Lapozás: 1-50 | 51-100 | 101-150 | 151-200 ... 1151-1195
maior -i h fn, kat őrnagy
maio|u -uri s fn
1.atlétatrikó;
2.sporting
maistrumaiştri h fn művezető, mester
major -ă, -i, -e mn
1.jog nagykorú;
2.fő;
3.(caz de) forţă majoră kényszerítő körülmény;
4.zene gamă majoră dúr skála
major|a -ez, -at ts i emel, növel
majorats fn, jog nagykorúság
majora|t2 -tă, -ţi, -te mn (mărit, sporit) felemelt, növelt; preţuri majorate felemelt árak
majoritar -ă, -i, -e mn többségi
majorit|ate -ăţi n fn többség
majuscul|ă -e n fn nagybetű
mal -uri s fn part
mâl -uri s fn iszap
malac -i h fn
1.bivalyborjú;
2.átv, pejor hájfejű
malad|ie -ii n fn betegség
mălai -e s fn
1.egysz kukoricaliszt;
2.(sült) málé, kukoricamálé
mălă|ieţ -iaţă, -ieţi, -ieţe mn
1.kásás (gyümölcs);
2.átv pipogya, málé (ember)
malaiez -ă, -i, -emn és h, n fn maláj
malar|ie -ii n fn, orv malária, mocsárláz, váltóláz
malax|a -ez, -at ts i, műsz (össze)kever
malax|or -oare s fn, műsz keverőgép
mâlc hsz, nép, biz: a tăcea mâlc meg se mukkan
maldăr -e s fn rakás, halom
maleabil -ă, -i, -e mn
1.alakítható, képlékeny;
2.átv hajlékony, rugalmas
maleabilitate n fn
1.alakíthatóság, képlékenység;
2.átv hajlékonyság, rugalmasság
malign -ă, -i, -e mn, orv rosszindulatú
mălin -i h fn, növ zelnicemeggy
maliţ|ie -ii n fn
1.rosszhiszeműség, rosszindulatúság;
2.rosszmájúság, malícia
maliţi|os -oasă, -oşi, -oase mn
1.rosszhiszemű, rosszindulatú;
2.rosszmájú, maliciózus
maliţiozit|ate -ăţi n fn
1.rosszhiszeműség, rosszindulatúság;
2.rosszmájúság, malícia
malţ s fn maláta
maltrat|a -ez, -at ts i bántalmaz
mălur|ă -in fn, növ üszög
mam|ă -e n fn
1.anya, mama; de mama focului borzasztó(an), iszonyú(an);
2.mamă-mare nagyanya
mămălig|ă -i n fn
1.puliszka;
2.átv málé, tutyimutyi
mamar -ă, -i, -e mn, orv emlő-, mell-; cancer mamar mellrák
mămăruţ|ă -en fn, áll, táj (buburuză) katicabogár
mamel|ă -e n fn emlő
mamifer -e s fn, áll
1.tbsz emlősök;
2.egysz emlős(állat;
3.mn-ként animal mamifer emlősállat
mamoş -i h fn szülész
mamu|t -i h fn, áll mamut
mană n fn
1.manna;
2.mezőg, növ ragya, rozsda;
3.átv bőség
mânamân, mâna ts i
1.hajt;
2.átv hajt, űz
mânamâini n fn
1.kéz; de mână kézi; din mână în mână kézről kézre; de mâna întâi elsőrendű; pe mâna dreaptă jobbra, jobb (kéz) felől; a da mâna kezet fog; a fi mână spartă lyukasmarkú, költekező;
2.átv erő, hatalom; a cădea pe mâna cuiva valakinek a hatalmába kerül;
3.o mâna de ...
a.egy marok ..., egy maréknyi ...,
b.átv maroknyi; o mână de oameni maroknyi ember;
4.ép mână curentă (bábos) korlát, mellvéd, karfa
mănăstir|e -in fn kolostor, zárda
mănăstir|esc -ească, -eşti mn kolostori, zárdai
mână|tarcă -tărci n fn, növ ehető tinóru(gomba), vargánya
mâncamănânc, mâncat i
I.ts
1.eszik; a mânca carne húst eszik; a mânca mult sokat eszik; a nu avea ce mânca nincs betevő falatja; átv a mânca bătaie elverik, kikap; a mânca unghiile rágja a körmét;
2.(vadállat, ragadozó) széttép, felfal, megesz(ik);
3.(kukac, moly) megrág, megesz;
4.(rovar) csíp;
5.viszket; mă mănâncă palma viszket a tenyerem;
6.átv elemészt, elpusztít;
7.átv kínoz. -
II.tn étkezik, eszik, táplálkozik; a mânca cu poftă jó étvággyal eszik. -
III.vissz
1.eszik, fogyasztják;
2.în acest restaurant se mănâncă bine ebben a vandéglőben jól lehet enni;
3.biz, nép eszik egymást, veszekszenek
mâncăci|os -oasă, -oşi, -oase mn és h, n fn nagyevő, nagybélű, nagy étvágyú
mânc|are -ări n fn
1.evés, étkezés;
2.étel
mâncărim|e -i n fn viszketegség







(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék