Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX XI XII
A Magyarországi Németek Szövetségének (MNSZ) országos választmányi ülése szorgalmazta, hogy külön törvény szavatolja a kisebbségek jogait, mint például az anyanyelven való tanulás jogát.
1990. január 21.A csehszlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés közös nyilatkozatot adott ki a nemzetek, nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok együttéléséről Szlovákiában címmel. A dokumentum megemlítette, hogy a szervezetek tárgyalásokat kezdeményeznek a magyar állam illetékes képviselőivel a magyarországi szlovákoknak „mint egyenjogú állampolgároknak” a helyzetéről. (Bárdi – Éger 2000.)
1990. január 26.Simon Istvánné, a NÖO megbízott osztályvezetője elkészítette az osztály 1989. évi munkájának értékelését, amely az általános nemzetiségpolitika feladatok elvi-gyakorlati segítése keretében megnevezte a nemzetiségi törvény előkészítésében való részvételt is.
1990. február 1.Bíró Gáspár elkészítette a kisebbségi törvénytervezet alapelveiről szóló anyag újabb változatát. A dokumentum az identitásválasztás szabadsága mellett hangsúlyozta, hogy az intézményrendszer kulcsfontosságú eleme a személyi és önkéntes alapokon nyugvó, kulturális önkormányzat, amely meghatározott területeken jogokkal rendelkező köztestület. Úgy ítélte meg, hogy ezen logikával ellentétes a taxáció, ezért nem találta szükségesnek a honos kisebbségek meghatározását vagy felsorolását.
1990. február 8.Az MSZDSZ országos választmányi ülése a készülő kisebbségi törvényről úgy vélekedett, hogy az csupán deklaratív, mert nem helyez kilátásba következményeket azokkal szemben, akik nem teljesítik a jogszabály rendelkezéseit.
1990. február 27.Baka András elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény anyagai” c. munkáját az IM számára, amely szerint a jogok fő biztosítékát nem a külön intézmények, hanem a jogrendszer egészének zárt rendszerként való működése jelenti. A kisebbségek adottságai szempontjából inkább megfelelő személyi alapú kisebbségi autonómiát nem tartotta kivitelezhetőnek, mert az regisztrációt feltételezne, illetve annak struktúráját alulról, maguknak a kisebbségeknek kellene életre hívniuk. Ilyen körülmények között a törvény szerinte csak a kisebbségi jogok érvényesülésének garanciáit és feltételeit rögzítheti, és pluralista alapon teret engedhet minden lehetséges szerveződési elképzelésnek. A jogszabály nem határozhatja meg a kisebbség fogalmát, és nem tehet különbséget nemzeti és etnikai kisebbség között. Az egyéni és kollektív jogokat illetően pedig azokat részletesen tartotta szükségesnek tárgyalni.
1990. február 28.Az MDF országos elnöksége – emlékeztetve Európa első, 1849-es nemzetiségi törvényére – sajtóértekezletet tartott Szegeden, a határon inneni és túli kisebbségek, valamint a regionális együttműködés kérdéseiről. Für Lajos a párt egyetemes érvényű kisebbségvédelmi elgondolásait ismertetve elmondta, hogy biztosítani kell az egyének és csoportok számára a szabad identitásválasztást, és igény esetén a kettős kötődés elismerését. Biztosítani kell továbbá a helyi, közösségi, nyelvi, kulturális és gazdasági autonómiát, valamint az egyéni és közösségi jogokat. Szükségesnek tartotta a parlamenti képviselet, az anyanyelvi oktatás, illetve a szervezetek létrehozásának hangsúlyozását is.
1990. március 5.Tabajdi Csaba megküldte Rátkai Ferencnek a NEKT nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről szóló törvénytervezetének legújabb változatát (Kisebbségi kódex a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségekről). Március elején a NEKT az anyagot más államigazgatási szereplőkhöz (Pénzügyminisztérium, BM, IM, KÜM, Szociális és Egészségügyi Minisztérium, Magyar Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda) is eljuttatta, kérve tőlük a mihamarabbi véleményezést annak érdekében, hogy a tervezet a parlamenti választásokat követően társadalmi vitára kerülhessen. (Győri Szabó 1998.)
1990. március 9.Tabajdi Csaba elküldte a kollégiumi tagoknak a március 29-ei nyilvános plenáris ülésre szóló meghívót, valamint a napirenden lévő kisebbségi kódexet és kisebbségi önkormányzati statútum-modellt.
1990. március 12.A Kollégium plenáris ülésén többek között Sune Eriksson, az Ǻland-szigetek Végrehajtó Tanácsának elnöke tartott előadást a finnországi svéd önkormányzatról, valamint a résztvevők áttekintették a magyarországi németek helyzetét is. Az utóbbi napirendi pont alapját Hambuch Géza március 5-ei összefoglaló feljegyzése képezte, amely egy erős jogokat magában foglaló, a szükséges garanciákkal és szankciókkal ellátott kisebbségi törvény mellett szállt síkra.