>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX XI XII

Rátkai Ferenc megküldte Tabajdi Csabának Simon Istvánné március 26-ai feljegyzését a nemzetiségi törvénytervezettel kapcsolatban. A dokumentum szerint a tervezet túlságosan kötődött a korabeli politikai rendszer intézményeihez, illetve nem kellően vette figyelembe a hazai kisebbségek sajátosságait. További problémaként értékelte a vélemény a tervezett autonómia leszűkítését a kulturális és szociális területekre.

Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját: megítélése szerint a tervezet koncepciója és részletes szabályai is átdolgozást igényelnek, társadalmi vitára nem alkalmasak. A miniszter szerint az amúgy is bonyolult szerkezetű tervezet egyes kérdésekkel nem, vagy csak deklaráció szintjén foglalkozik, nem derül ki, hogy a kisebbségi önkormányzatok vajon az államhatalom helyi-területi szervei vagy társadalmi egyesületek-e. Ráadásul önkormányzat esetében, annak szervezeti és más szabályait nem az Országgyűlésnek kell elfogadnia. A kisebbségi jogok gyakorlásának nem lehet előfeltétele az, hogy valaki belépve a kisebbségi önkormányzatba nyilatkozzon a kötődéséről. Leszögezte, hogy az önkormányzati törvény ismerete nélkül több kérdést még nem lehet kidolgozni. Közölte végül azt is, hogy az IM Baka Andrásnak, a minisztérium munkatársai segítségével elkészített tervezetével értett egyet.

A NEKT a magyarországi politikai pártok és a kisebbségi szervezetek képviselőivel folytatott vitákat követően, ezúttal határon túli magyar szakértőkkel vitatta meg a kisebbségi törvénytervezetet. (Győri Szabó 1998.)

Az országgyűlési választások második fordulója.

Gál Zoltán, a BM államtitkára megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amely tartalmi és jogtechnikai okokból nem tartotta a tervezetet beterjesztésre alkalmasnak, annak átszerkesztését és lerövidítését javasolta. Egyik fő hiányosságának azt rótta fel, hogy kikerülte a kisebbségek definiálását, és a kisebbségi kötődésű, Magyarországon élő, de nem magyar állampolgárokat. A kisebbségek támogatását az állami teherbíró képessége miatt a költségvetés szempontjából javasolta rangsorolni, elsőként említve a nyelvhasználatot és az oktatást. A kisebbségi önkormányzatokat megítélése szerint nem lehetett probléma nélkül az állami intézményrendszerbe beilleszteni, és ezért ne ez legyen az egyetlen megoldás, illetve a kisebbségvédelem a lakóhely szerinti önkormányzat keretében oldható meg inkább.

Szokai Imre külügyminiszter-helyettes megküldte Tabajdi Csabának a törvénytervezettel kapcsolatos álláspontját, amely szerint a tervezet még nem felel meg a jogszabályi követelményeknek. Megítélése szerint több kérdést már más jogszabály rendezett, amelyek terén továbblépni csak források bevonásával lehetséges. Hiányolta a kisebbségi önkormányzat fogalmának meghatározását, amelynek kapcsán óvott a párhuzamos közigazgatási struktúrák létrehozásától, és ezért az egyesületi jogalapot javasolta. Végül azt indítványozta, hogy a leendő törvény csak azt vállalja fel, amire ténylegesen adottak a lehetőségek, pontosan megjelölve az állami szervek vonatkozó feladatait. Szükséges tartotta egy komplex jogalkotási koncepció kimunkálását is, illetve álláspontja szerint a legfontosabb kisebbségpolitikai célkitűzéseket az Országgyűlés egy ünnepélyes nyilatkozat keretében fogadja el.

Bíró Gáspár elkészítette Baka András koncepciójának és kisebbségi törvénytervezetének véleményezését, amely számba vette a kollégiumi anyagtól való eltéréseket (autonómia, jogok csoportosítása, országgyűlési biztos, taxatív felsorolás stb.). Álláspontja szerint a kisebbségi kataszter megoldható Kovács Péter 1989. májusi javaslatával.

A Kollégium szervezésében kétnapos nemzetközi kisebbségjogi konferenciát tartottak Dobogókőn „A kisebbségi jogok az 1990-es években” címmel, amelyen tizenhárom ország, az ET, valamint az Európai Parlament szakértői és politikusai vettek részt. A résztvevők elismeréssel szóltak a kisebbségi törvénytervezetről, amely elfogadása esetén akár példaértékű is lehet a szomszédos országok számára.

Az SZDSZ-el megállapodást kötött Phralipe Független Cigány Szervezet parlamenti mandátumot szerzett képviselői, Hága Antónia és Horváth Aladár sajtótájékoztatójukon elmondták: síkra szállnak amellett, hogy a kisebbségi törvény megalkotásánál a döntéshozók vegyék figyelembe a cigányság helyzetét.