>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX XI XII

A NEKH elkészítette „A nemzeti és kisebbségi törvény politikai elvei” c. anyagot, amely 12 pontban foglalta össze a leendő jogszabálynak a Hivatal által fontosnak tartott alapelveit. Ezek szerint a törvény különbségtétel nélkül a nemzeti és etnikai kisebbségekre, illetve a magyar állampolgárokra vonatkozzon. Mellőzze a reciprocitást, és a hazai kisebbségek adottságaihoz, ne pedig a határon túli magyar kisebbségi jellemzőkhöz igazodjon. A határon túli szempontok csupán a nemzetközi kisebbségvédelmi előírások alkalmazásában jelenjenek meg, de úgy hogy, a törvény lépje át ezen normák minimumát, különösen az anyagi szerepvállalás és a kollektív jogok biztosítása terén. Alapvető követelményként kerüljön rögzítésre az identitásválasztás szabadsága, valamint az előrehaladott asszimilációs folyamatokra tekintettel érvényesüljenek az aktív kisebbségvédelem szempontjai, azaz elébe kell menni a felmerülő lehetséges kisebbségi igényeknek. A kollektív jogok legfontosabbikának az alulról felfelé, választások útján felépülő, helyi, regionális és országos szinten szerveződő kisebbségi önkormányzati rendszert tartotta, amelyet korlátozott közhatalmi jogokkal kívánt felruházni. Hangsúlyozta, hogy a számarányokhoz kötött jogok esetében sem a népszámlálási eredmények, sem pedig a kisebbségi szervezetek becslései nem alkalmazhatóak – az esetleges regisztrációt körültekintően kell kialakítani. Rögzítette végül a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának lehetőségét is.

Az IM keretében elkészült a kisebbségi törvény tervezetének egy újabb változata.