>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX XI XII

Bíró Gáspár elkészítette a kisebbségi törvénytervezet alapelveiről szóló anyag újabb változatát. A dokumentum az identitásválasztás szabadsága mellett hangsúlyozta, hogy az intézményrendszer kulcsfontosságú eleme a személyi és önkéntes alapokon nyugvó, kulturális önkormányzat, amely meghatározott területeken jogokkal rendelkező köztestület. Úgy ítélte meg, hogy ezen logikával ellentétes a taxáció, ezért nem találta szükségesnek a honos kisebbségek meghatározását vagy felsorolását.

Az MSZDSZ országos választmányi ülése a készülő kisebbségi törvényről úgy vélekedett, hogy az csupán deklaratív, mert nem helyez kilátásba következményeket azokkal szemben, akik nem teljesítik a jogszabály rendelkezéseit.

Baka András elkészítette „A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény anyagai” c. munkáját az IM számára, amely szerint a jogok fő biztosítékát nem a külön intézmények, hanem a jogrendszer egészének zárt rendszerként való működése jelenti. A kisebbségek adottságai szempontjából inkább megfelelő személyi alapú kisebbségi autonómiát nem tartotta kivitelezhetőnek, mert az regisztrációt feltételezne, illetve annak struktúráját alulról, maguknak a kisebbségeknek kellene életre hívniuk. Ilyen körülmények között a törvény szerinte csak a kisebbségi jogok érvényesülésének garanciáit és feltételeit rögzítheti, és pluralista alapon teret engedhet minden lehetséges szerveződési elképzelésnek. A jogszabály nem határozhatja meg a kisebbség fogalmát, és nem tehet különbséget nemzeti és etnikai kisebbség között. Az egyéni és kollektív jogokat illetően pedig azokat részletesen tartotta szükségesnek tárgyalni.

Az MDF országos elnöksége – emlékeztetve Európa első, 1849-es nemzetiségi törvényére – sajtóértekezletet tartott Szegeden, a határon inneni és túli kisebbségek, valamint a regionális együttműködés kérdéseiről. Für Lajos a párt egyetemes érvényű kisebbségvédelmi elgondolásait ismertetve elmondta, hogy biztosítani kell az egyének és csoportok számára a szabad identitásválasztást, és igény esetén a kettős kötődés elismerését. Biztosítani kell továbbá a helyi, közösségi, nyelvi, kulturális és gazdasági autonómiát, valamint az egyéni és közösségi jogokat. Szükségesnek tartotta a parlamenti képviselet, az anyanyelvi oktatás, illetve a szervezetek létrehozásának hangsúlyozását is.