Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX XI XII
Sidó Zoltán, a Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke találkozott Szabad Györggyel, és átnyújtotta neki a csehszlovákiai magyar szervezet december 3-i memorandumát, amely a magyarországi kisebbségi törvény mielőbbi napirendre tűzését sürgette. A látogatásról a házelnök aznap levélben tájékoztatta Fodor Gábort, kérve a nemzetiségi törvény munkálatainak meggyorsítását, valamint a munkák állásáról való sürgős tájékoztatást.
1990. december 12.Megalakult a Magyarországi Zsidók Nemzeti Szövetsége, amely szervezet azoknak a zsidóknak a képviseletét kívánta ellátni, akik zsidóságukat nemzetiségként élik meg, egyaránt kötődnek a zsidóság és a magyarság kultúrájához, és Izraelt tekintik anyaországuknak. A kisebbségi törvény elfogadásával igényt formáltak a magukat nemzetiséginek valló zsidók képviseletére.
1990. december 14.A Magyarországi Szlovákok Szövetsége országos tanácskozást szervezett Budapesten, a MEH és a BM szakértőinek vezetésével a szlovákok által is lakott települések polgármesterei számára. A résztvevő polgármesterek sürgették a kisebbségi törvény megalkotását és mielőbbi hatályba lépését.
1990. december 16.Az MNSZ megtartotta a rendkívüli kongresszusát Budapesten. A felszólalók javasolták, hogy a kongresszus kérje a kormányt és az Országgyűlést a kisebbségi törvény mielőbbi megalkotására, amely megteremti a kisebbség fennmaradásának feltételeit és a közösség kulturális autonómiáját.
1990. december 18.Szilágyi Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense megküldte Wolfart Jánosnak a törvény politikai elveiről (11. 7.) és a 11. 14-i törvénytervezetről szóló részletes feljegyzését. Az előbbiekkel kapcsolatban szükségesnek tartotta a kétnyelvűség igényének, az államalkotó szerepnek, a megfelelő részvételnek, illetve a nemzetközi egyezményeknek a megfogalmazását.
1990. december 21.Az IM elkészítette a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet, amely az előkészítés során az egyik legvitatottabb anyagnak bizonyult mind a funkcióját, mind pedig a tartalmát illetően. Vita alakult ki ugyanis a későbbiekben arról, hogy a releváns kisebbségi részvétel nélkül megfogalmazott dokumentum vajon már a kormány elfogadására, a kormányzati álláspont megjelenítésére szolgált-e, azaz mennyiben tükrözte a kormány kisebbségi jogokkal kapcsolatos felfogását, illetve vajon hivatalos törvénytervezetről vagy csupán egy, szakmai és társadalmi vitára szánt, kiinduló jellegű munkaanyagról volt-e szó. A tartalmát tekintve a dokumentum a kisebbségi önkormányzatokra nézve az egyesülési jogot tartotta irányadónak, és elgondolása alapján az Országgyűlés a népszámlálási adatok alapján döntött volna arról, hogy mely kisebbségek „minősülnek” nemzeti, illetve etnikai kisebbségnek. A kisebbségi szervezetek által a későbbiekben élesen kritizált tervezet a többihez képest kétségtelenül meglehetősen csekély terjedelmű volt, az egyes részterületeket nem különösebb részletességgel kívánta szabályozni, számos ponton fogalmazott meg deklaratív vagy feltételes jellegű rendelkezéseket, vagy éppen az Alkotmány vonatkozó szövegét ismételte meg. A politikai jogokat tárgyaló fejezetnél csupán a kisebbségi szervezetek létrehozásának lehetőségéről, valamint az egyesületi alapon elgondolt, és csak csekély – javaslattevő, véleményező jellegű – jogosítványokkal bíró kisebbségi önkormányzati rendszerről szólt. A kisebbségek hiányolták továbbá a tervezetből a kollektív jogokat, a végrehajtás garanciáit, anyagi forrásait, illetve a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozó szabályozást. Az anyagi támogatás egyetlen csatornáját például kizárólag csak az 1990 tavaszán megalapított Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány jelentette volna.
A tervezetet az IM aznap véleményezés céljából a NEKH rendelkezésére bocsátotta. Wolfart János aznap továbbította is azt a kisebbségi szervezeteknek, kérve őket arra, hogy január 10.-éig juttassák el az azzal kapcsolatos véleményüket, esetleges javításaikat vagy alternatív javaslataikat, mert a kormány első olvasatban már 1991 januárjában meg kívánja tárgyalni a dokumentumot. A tervezet mellett megküldte az érdekképviseletek számára a NEKH által novemberre elkészített, és a Hivatal álláspontját tükröző „A nemzeti és etnikai kisebbségi törvény politikai elvei” c. írásos anyagot is.