Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX XI XII
Az Országgyűlés elfogadta az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi LXIII. törvényt, amely augusztus 9-én lépett hatályba. A módosítás 5. §-a kiegészítette a kisebbségi jogokkal foglalkozó 68. § szövegét azzal, hogy „(4) A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.”
1990. augusztus 24.Az előző napi kormányülést követően, Kiss Gyula és Pálos Miklós vázolták fel a kormányrendelettel életre hívott, a politikai államtitkár és egy tárca nélküli miniszter által felügyelt Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) feladatkörét, amely csupán formáját tekintve volt új, mert titkárságként már ezt megelőzően is működött. Jelezték, hogy hamarosan szeretnék elkészíteni az európai formátumúnak szánt kisebbségi törvény tervezetét, amelyet társadalmi vita helyett a kisebbségek kiemelkedő szaktekintélyeinek bevonásával dolgoznának ki – különös figyelemmel az európai jogalkotási tapasztalatokra.
1990. augusztus 30.A kormány a 34/1990. sz. rendeletében hozta létre különböző, döntés-előkészítési, kapcsolattartási, elemzési-értékelési, illetve koordinálási feladatok ellátására a szakosított intézményét, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt, amelynek első elnöke Wolfart János lett. A jogszabály szerint a NEKH feladatai között szerepelt a kisebbségi törvény előkészítésében, illetve a jogszabály végrehajtására irányuló kormányzati program kidolgozásában való közreműködés is. Az újonnan megalapított államigazgatási szerv kezdetben csak csekély létszámú munkatárssal működött, és 1990 őszén, a kisebbségi törvény előkészítésében csupán a leendő jogszabály politikai elveinek kidolgozását vállalta magára. A tényleges normaszöveg-tervezet kidolgozása az év második felében az IM-hez volt köthető.
1990. Augusztus – szeptemberA Phralipe irodalmi és közéleti folyóirat 8-9. számában megjelent Bársony János törvénytervezete „a nemzeti és etnikai kisebbségek önkormányzatáról”, amelyet a szerző a Phralipe Független Cigány Szervezet felkérése alapján készített el. A tervezet tartalmazta a nemzeti és etnikai kisebbség definícióját, széles körű egyéni és közösségi jogokat, illetve állami kötelezettségeket. A kiterjedt jogokkal és közjogi legitimációval bíró helyi kisebbségi önkormányzatokat a népszámlálási adatokhoz igazodóan helyi kezdeményezés és választás alapján hívták volna életre. Az IM-ben folyó hivatalos munkától függetlenül, kisebbségi-szakértői oldalról kidolgozott dokumentum számos vonatkozásban alapját képezte a későbbi Kisebbségi Kerekasztal 1991. májusi törvénytervezetének.