Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A felek a honosság időhatárának kérdésében 30 évben állapodtak meg, míg komolyabb vita a kapcsolattartás és a különböző szervezeti formákhoz (kisebbségi önkormányzat, civil szervezet) való jogok kapcsán alakult ki. Érzékelhetővé vált, hogy a Kerekasztalba tömörült kisebbségek és szervezetek körében különbségek mutatkoznak a tervezett kisebbségi önkormányzatok megítélésében, ugyanis nem mindegyikük kíván ilyet létrehozni. Attól tartottak, hogy az egyesületi alap felé való elmozdulással azonban egy, az önkormányzatokra koncentráló kisebbségi törvény elfogadásával a jövőben hátrányos helyzetbe kerülnének.
1991. július 3.Manherz Károly levélben arra kérte Király Pétert, a PM közigazgatási államtitkárát, hogy gondoskodjon a minisztérium szakértőjének bevonásáról a Kodifikációs Bizottság munkájába.
1991. július 4.Szőke Károly, az Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, csupán csekély számú észrevételt és kisebb jelentőségű javaslatot téve.
1991. július 5.A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MBKE nagytermében. Vita ezúttal a kisebbségi önkormányzatok finanszírozásáról alakult ki.
Medgyesi József, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amelyben a szerző elvetette a külön közjogi jogokkal szerveződő kisebbségi önkormányzatokat, és az egyesületi alapú megoldást tartotta elfogadhatónak. A Kisebbségi Kerekasztal tervezetét bírálva, elsőrendűnek kérdésnek az államalkotó kisebbségek nevesítését tartotta, annak hiányában ugyanis veszélyben látta az ország működőképességét.
A törvénytervezet egyeztetésére került sor Kaposváron a NEKH munkatársainak részvételével.
A második nemzetközi cigánykarnevál adott alkalmat a Roma Parlamentnek az első nemzetközi cigánykerekasztal megrendezésére Budapesten. A kerekasztal a cigányság kisebbségi jogai alapelveinek lefektetése érdekében, nyilatkozatban fordult az Európa Tanácshoz. A Roma Parlament képviselői hangsúlyozták, hogy egyik legfontosabb feladatuk a hazai kisebbségi törvény kialakításában való részvétel.
1991. július 8.Wolfart János írásban tájékoztatta a Kodifikációs Bizottságot a Kisebbségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásokról, és külön tájékoztatót készített a törvénytervezet előkészítéséről.
Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelynek keretében Wolfart bejelentette a közös tervezet kidolgozásának szándékát, illetve döntés született arról, hogy egy kisebbségi képviselő állandó meghívottként bekapcsolódhat a Bizottság munkájába a szövegtervezet elkészülte után. A résztvevők ismételten bevonandónak ítélték a PM szakemberét.
Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, és a Közgyűlés Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága vonatkozó ülésének jegyzőkönyvét. A vélemény a kisebbségi önkormányzatok intézményét alapvetően a társadalmi szervezetekre alapozta volna.
Herbai István politológus megküldte Wolfart Jánosnak a NEKH törvénytervezetével kapcsolatos megjegyzéseit, amely politikatudományi szempontokat megfogalmazva hiányolta a megyei szintű kisebbségi önkormányzat intézményét, illetve a kormányzat szakosított intézményének szerepeltetését. A kisebbségek létszámával összefüggésben javasolta egy, valamely választáshoz kapcsolódó anonim, önkéntes és titkos felmérést, a cigánysággal kapcsolatban pedig a kultúra szerepét hangsúlyozta.
A NEKH munkatársainak részvételével zajlott le a törvénytervezet egyeztetése a Zala megyei Szepetneken.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben, amelynek keretében a felek a kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatos alapelveket vitatták meg.
1991. július 10.Pataky Szabolcs, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely arra tett javaslatot, hogy a kisebbségek műemlékei is szerepeljenek benne.
A Fejér Megyei Közgyűlés Etnikai - Kisebbségi Bizottságának ülése – a NEKH munkatársának részvételével – tárgyalta meg a törvénytervezeteket.
A NEKH munkatársainak részvételével zajlott le a törvénytervezet egyeztetése Szombathelyen.
Müller György, a MEH helyettes államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezetek véleményezését, amelyben – lévén, hogy a két külön dokumentumot már meghaladta az idő – csak a NEKH anyagával kapcsolatban fogalmazott meg néhány észrevételt. Az államtitkár alapvetően a kettőzéseket, illetve a politikai, deklaratív jellegű rendelkezéseket kifogásolta. Álláspontja szerint a leendő törvény akkor válhat a magyar jogrendszer szerves részévé, ha rendelkezései a mindennapi gyakorlatban is alkalmazhatók lesznek érvényesíthető szankciók segítségével.
Priger György, a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke megküldte Váradi Vilmosnak a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett érvelt, lévén, hogy a személyi alapon létrehozandó kisebbségi önkormányzat intézményét Magyarországon nem tartotta kivitelezhetőnek. Felvetette azt az aggodalmas kérdést is, hogy vajon a súlyos gazdasági gondok közepette lesz-e elegendő forrás a törvény végrehajtásához, amelynek biztosítását viszont feltétlenül szükségesnek tartotta. A kisebbségi jogokat pedig a véleményező összekötötte volna a kisebbségi anyanyelvűség meglétével.
A Pest Megyei Önkormányzat Nemzetiségi és Társadalompolitikai Bizottságának ülése, amely a NEKH szakértőjének részvételével tárgyalta meg a törvénytervezetet.
Horváth Ágnes és Egyed Albert, a NEKH munkatársai összefoglalót készítettek a törvénytervezettel kapcsolatos, kaposvári, szepetneki és szombathelyi egyeztetéseken elhangzott észrevételekről és javaslatokról. Ezek szerint vitás kérdésnek minősült a helyi kisebbségi önkormányzatok létrehozása, a cigányság helyzetének esetlegesen más jogszabályban való rendezése, illetve a hovatartozás nyílt felvállalása. A szerzők mindezek hátterének az általános tájékozatlanságot tulajdonították.
László Jenő, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését. Álláspontja szerint a dokumentum jelentős átdolgozásra szorult a jogszabályhelyek ismétlésének szükséges elhagyása miatt. Kétségesnek tartotta továbbá azt, hogy az egyesületi alapú kisebbségi önkormányzatok számára telepíthető-e hatósági jogkör. Megfontolandónak minősítette azt is, hogy a korabeli költségvetési helyzetben létrejöjjenek-e még újabb önkormányzatok.
Wolfart János elkészítette a törvénytervezet megyei szereplők körében lefolytatott, előzetes egyeztetéséről szóló összefoglalót, amely a főleg a kisebbségi önkormányzatisággal összefüggő kritikai észrevételeket és félelmeket (kettős hatalom kialakulása helyi szinten, finanszírozási lehetőségek korlátozottsága) alapvetően a tájékozatlanságra vezette vissza.