>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Budapesti székhellyel megalakult a Magyarországi Olasz Szövetség, amelyet a Fővárosi Bíróság 1992 márciusában jegyzett be. A Szövetség elsődleges céljainak az olasz kultúra hazai megismertetésén túl a Magyarországon élő olaszok, valamint az olasz származású magyar állampolgárok összefogását és érdekvédelmét tekintette. A tevékenysége során együtt kívánt működni a különböző állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A Magyarországi Olasz Szövetség a kisebbségi törvény 1993-as elfogadásáig intenzív lobbizást folytatott elsősorban az EJKVB-nál és a NEKH-nél a magyarországi olaszok nemzeti kisebbségként való hivatalos elismertetése érdekében.

Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelyen vita alakult ki a tervezett regisztráció problémájáról, illetve további teendőként megfogalmazódott a hatpárti egyeztetés és a kormány elé terjesztés szükségessége.

A Magyarországi Románok Szövetségének éves közgyűlése Gyulán megállapította, hogy az országos kisebbségi szervezet megkezdett megújulása lassabb a vártnál, többek között azért, mert késik a kisebbségi önkormányzatok lehetőségét is tartalmazó kisebbségi törvény megalkotása.

Tizennégy cigány szervezet Cigány Fórumot alakított Budapesten, amely többek között a kisebbségi törvénytervezet kialakításában is részt kívánt venni.

Az MDF megtartotta az V. Országos Gyűlését. A Külpolitikai, honvédelmi és kisebbségvédelmi szekció állásfoglalása kimondta, hogy „a magunk részéről támogatjuk és biztosítjuk a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, személyi és – ahol lehetséges – területi elvű autonómiai törekvéseit. Határozottan sürgetjük, hogy az Országgyűlés haladéktalanul kezdje meg a nemzeti és kisebbségi törvény tárgyalását, képviselőcsoportunk ennek megfelelően járjon el.”

A kormányülésre beterjesztésre került a Kodifikációs Bizottság által módosított, és a BM Választási Irodája által kiegészített törvénytervezet. Az október-november folyamán kialakítotthoz képest kisebb módosításokat tartalmazó tervezetet a kormány első olvasatban meg is tárgyalta. A kormány javasolta a nemzeti kisebbségek körének és az etnikai kisebbség fogalmának meghatározását. Az elhangzottak alapján a törvénytervezet átdolgozására lett szükség, amelyet a BM, az IM és a NEKH végeztek el. Ez utóbbinak lett az eredménye egy további, december 31-ei változat, amelyet egy későbbi feljegyzés szerint a NEKH érdemben már nem tudott befolyásolni.

Bugár Béla, a csehszlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke megküldte Molnár Imrének, a MEH osztályvezetőjének a kisebbségi törvénytervezet Csáky Pál képviselő által kidolgozott véleményezését, amely ez ügyben akár négyoldalú tárgyalások kivitelezését is javasolta. „Mozgalmunk nevében csak üdvözölni tudjuk a törvénytervezetet, mint európai nóvumot és valóban pozitív példát. Kívánatosnak tartanánk, ha a Parlament mielőbb elfogadná.” A pártelnök javasolta ugyanakkor a helyi kisebbségi önkormányzatok jogkörének bővítését, illetve a többnyelvűség betartásának fontosságát (pl. az egészségügyben).

Tóth Károly, a csehszlovákiai Független Magyar Kezdeményezés főtitkára megküldte Antall Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. „Már nagyon régóta várunk arra, hogy a magyar parlament megtárgyalja a törvénytervezetet, hiszen ez nagyban hozzájárulhat a két ország kapcsolatainak elmélyüléséhez, és ahhoz, hogy itt Csehszlovákiában is hasonló törvényt fogadjon el a parlament.” A tervezetből a főtitkár kiemelte a kulturális autonómia és a közjogi jogosítványokkal felruházott kisebbségi önkormányzatiság biztosítását.

Entz Géza, a MEH politikai államtitkára (Határontúli Magyarok Titkársága) megküldte Wolfart Jánosnak a csehszlovákiai magyar pártok rövidített véleményét a kisebbségi törvénytervezetről.