Dobos Balázs

A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 34       Lapozás: 1-10 | 11-20 ... 31-34

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII


1991. október 1.

A NEKH a kisebbségi törvény előkészítésével kapcsolatban sajtókonferenciát hívott össze, amely a törvénytervezet tartalmi kérdéseit ismertette. Ennek keretében Doncsev Toso hangot adott azon álláspontjának, hogy még nem lehet kész tervezetről beszélni, mert nem készült el az ideiglenes parlamenti képviseletről szóló rész, valamint a jogszabály zárórendelkezései sem. Ezért a megkezdett tárgyalások folytatását emelte ki.

1991. október 2.

Lásztity Péró, a Szerb Demokratikus Szövetség alelnöke – néhány alapvető észrevétel megtétele mellett (ti. a Kodifikációs Bizottság által szerkesztett változat tartalmi változtatási néhány, de fontos helyen érintik a korábbi kompromisszumot, az IM csatolt különvéleménye pedig veszélyezteti azt) – arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a Szövetség a Kisebbségi Kerekasztal útján fejti ki az álláspontját a törvénytervezetről.

1991. október 3.

A FIDESZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselőinek találkozóján a felek egyetértettek abban, hogy halaszthatatlan a kisebbségi törvény megalkotása, és abban, hogy a kisebbségi szervezeteknek önkormányzati státuszt kell kapniuk, de a jogok érvényesítéséhez a szükséges források megtervezése is szükséges a költségvetés kidolgozásakor.

Lehmann István, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely „döntően” egyetértett az IM június 5-i észrevételeivel. Javasolta, hogy a törvény adjon lehetőséget területi, regionális önkormányzati szövetségek létrehozására, illetve a helyi és az országos önkormányzat megalakítását illetően az alulról felfelé történő, demokratikus választást, illetve delegálást tartotta indokoltnak. Mindenképpen elkülönítendőnek tartotta ugyanis a kisebbségi önkormányzatokat és a társadalmi szervezeteket.

1991. október 4.

Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter megküldte Wolfart Jánosnak a törvénytervezet véleményezését, amely többek között stilisztikai kifogásokat is tartalmazott. Felvetette azt a problémát, hogy miként lehet elhatárolni és megszervezni helyi szinten a különböző önkormányzatokat, illetve szintén rámutatott a kisebbségi célú költségvetési támogatások bizonytalanságára.

Misley Károly, a KTM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amelyben felhívta a figyelmet néhány pont módosításának szükségességére, amelyek a miniszter feladat- és hatáskörébe tartoztak.

Pálfy Dénes, a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, megfogalmazva számos kiegészítő javaslatot.

Szekeres Antal, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely a kisebbségi önkormányzatokat illetően az önkéntességre alapozott egyesületi jog mellett érvelt.

Botos Gábor, Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlésének elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely szerint az Országgyűlésnek szükséges lesz majd számos nyitott kérdést megválaszolnia, köztük a kisebbségi jogok biztosítása és a végrehajtás garanciájának ügyét, illetve azt, hogy miként lehet regisztráció nélkül közhatalmi jogosítványokat adni a kisebbségi testületek számára.

Kovács György Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését.

1991. Október 5-6.

Ülésezett a Magyarországi Szlovákok Szövetségének Elnöksége, amely kialakította a Szövetség álláspontját a kisebbségi törvénytervezetről. Erről Jakab Róbertné, a Szövetség ügyvezető elnöke 10-én levélben tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet. A szervezet kiállt a parlamenti képviselet megteremtése mellett, hiányolta az anyagi induló-alapok költségvetési törvényben való rögzítését, elvetette a jogok gyakorlásának létszámokhoz való kötését, de szorgalmazta a legitim érdekképviseletek kialakítását.

1991. október 7.

Raskó György, az FM közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az IM álláspontjával egyezően az egyesületi jog mellett tette le a voksát. Számos bekezdés törlését is javasolta, amelyek jórészt az Alkotmány vagy más jogszabályhelyek ismétlései voltak.

Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Hangsúlyozta, hogy a tervezet szerinti kisebbségi önkormányzatok csak a létrehozásuk bonyolultságában és költségigényükben különböznek az egyéb társadalmi szerveződésektől, amelyek viszont az országos testület megalakításánál szerinte nem kikerülhetők. Álláspontja szerint a dokumentum nem adott választ a cigányság sajátos problémáira sem.

Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, megfogalmazva számos módosítási javaslatot.

Boros Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely egyetértését hangsúlyozta az IM észrevételeinek többségével. A cigány kisebbség szempontjából problémásnak ítélte a tervezet számos pontjának megvalósíthatóságát (anyaország fogalma, anyanyelvű oktatás stb.).

1991. október 8.

Pusztai Gyula, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely alapvetően egyetértett az IM ajánlásával.

Paál Huba, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely többek között felhívta a figyelmet a megyei önkormányzat hiányára.

Egerszegi Gyula, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a tervezet nem tartalmazott a Főfelügyelőséget érintő szabályozást.

1991. október 9.

Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely fontosnak tartotta az MTA bevonásával a honos kisebbségek nevesítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az IM módosító javaslatait támogatta. Nem tartotta indokoltnak a törvény végrehajtásához szükséges becsült költségek közötti nagyságrendbeli különbségeket.

Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett foglalt állást, és ezért túl részletesnek találta a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó tervezett szabályozást.

1991. október 12.

Megtartották a cigány népfőiskola megnyitóját Szolnokon, a Lungo Drom rendezésében. Az első foglalkozáson Wolfart János, Báthory János és Váradi Vilmos tartottak előadást a kisebbségi törvényről, a cigánykérdésről, valamint a cigányellenesség jogi értelmezéséről.

1991. október 14.

Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Ellentmondásosnak találta a kisebbségi hovatartozás kezelésének kérdését, tisztázatlannak a törvény személyi hatályát, átdolgozandónak ítélte a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezetet, ugyanakkor hiányolta az országgyűlési képviselet ügyének rendezését. A szakállamtitkár több, a médiával kapcsolatos rendelkezés elhagyását javasolta, mivel ezeket szerinte számos későbbi, frekvenciagazdálkodási, távközlési és médiatörvényeknek kellene szabályozniuk.

Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármestere arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a kerületi önkormányzatok véleményének megismerése nélkül a jelzett határidőig nem tud véleményt mondani a törvénytervezetről.

kapcsolódók


további kronológiák


(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2008
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék