>> kronológiák

>> A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII

Kiss László, Doboz község jegyzője megküldte Békés Megye Képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának a törvénytervezet véleményezését. A jegyző a helyi véleményeket úgy összegezte, hogy azok egyrészt nem látják értelmét a kisebbségi törvénynek, másrészt pedig nem tartják azt megvalósíthatónak, szerintük az csak elszigetelődéshez és szembenálláshoz fog vezetni. Ez utóbbira konkrét példa lehetett a kisebbségi önkormányzatok tervezett intézménye, valamint a külön oktatási intézmények létrejötte.

Wolfart János a tervezet tartalmi kérdéseit ismertető sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nagyjából elkészült a kisebbségi törvénytervezet a paragrafusok többségének rögzítésével, illetve a párhuzamos vélemények megjelölésével. Doncsev Toso szerint viszont, amíg nem mindegyik előírás tekintetében jutnak konszenzusra, addig nem mondhatják ki a törvény elkészültét. Kifejezte azon reményét is, hogy hamarosan megegyeznek az ideiglenes parlamenti képviselet, a zárórendelkezések és az anyagi garanciák kérdéseiben is.

A NEKH a Kodifikációs Bizottság ülése elé terjesztette a törvénytervezetet, amellyel kapcsolatban – immár a Kisebbségi Kerekasztal képviselőinek jelenlétében – az ülésen számos kritikai észrevétel hangzott el.

Ambrus Attiláné, Almáskamarás polgármestere megküldte Békés Megye Képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának a törvénytervezet véleményezését, amely a „kisebbségi” jelző és az „etnikum” szó elhagyását, és a parlamenti képviselet megteremtését javasolta, míg a kulturális autonómia esetében az állam feladatát csak az általános keretek kijelölésében látta, a tartalommal való megtöltés a szövetségek reszortja lenne a területi és helyi önkormányzatok útján.

Egyed Albert elkészítette összefoglalóját a NEKH egyéves tevékenységéről, amely kiemelten fontosnak értékelte a kisebbségi törvény előkészítésében való közreműködést, miközben fejlesztendőnek, javítandónak tartotta a Hivatal több kialakult munkakapcsolatát.

Tárgyalásra került sor a Cigány Ifjúsági Szövetség és a NEKH képviselői között a szervezet és a Hivatal közötti kapcsolatról, a kisebbségi törvény, a későbbi végrehajtási programjában való közreműködésről, valamint a cigány lakosság problémáiról. Elhangzott az a vélemény, hogy a törvény végrehajtása, a kisebbségi önkormányzatok kialakítása jelentős feszültségeket fog generálni, komoly konfliktusokhoz fog vezetni a kisebbségi és a többségi társadalmakban egyaránt.

Ülésezett a Kodifikációs Bizottság. A törvénytervezet szövegezését a résztvevők nem tartották tökéletesnek, amelyet a beérkező vélemények alapján egy szakértői csoport hivatott módosítások formájában korrigálni.

Horváth Albert, a Magyar Cigányok Antifasiszta Szervezetének elnöke megküldte EJKVB-nak a kisebbségi törvénytervezet véleményezését, amely elvetette a cigányság kisebbséggé nyilvánítását és a kisebbségi önkormányzatok létrejöttét, de szükségesnek tartotta a helyi önkormányzatokban való képviselet biztosítását. Az elnök kifejezte továbbá a cigányszervezetek vezetőivel szembeni elégedetlenségét is. Fodor Gábor az október 21-i válaszlevelében reagált a törvénytervezettel kapcsolatos fenti észrevételekre.

Németh Zsolt, a FIDESZ választmányi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy elkészült a párt alternatív koncepciója a kisebbségi törvényről. Németh aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a NEKH időközben „visszavonta” az augusztus végi konszenzusos tervezetet, és így úgy tűnt, hogy 1991-ben sem lesz elfogadott jogszabály. Kiemelte, hogy a párt koncepciója az alábbi alapelvekre épít: elveti a nemzetállami eszmét, a korlátozott szuverenitás és önrendelkezés talaján áll, azaz közjogi jogosítványokat biztosít a kisebbségi önkormányzatoknak, és lehetőséget az anyaországgal való kapcsolattartásra. Fontosnak tartotta a közösségi jogok, az országos és helyi szintű érdekképviseleti-önkormányzati testületek rögzítését, amelyek mellett az egyes kisebbségek létrehozhatják az államfő mellett működő, közös koordinációs tanácsukat. A félreértések tisztázása érdekében néhány napon belül megbeszélésre került sor a FIDESZ képviselői és a NEKH munkatársai között.

Szabad György megküldte Manherz Károlynak a törvénytervezet véleményezését, amelynek hangsúlyos elemét az országgyűlési képviselet biztosításának javasolt alapelvei képezték.

Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelyen döntés született arról, hogy az átszerkesztett törvénytervezet tárcaegyeztetésre kerülhet az országgyűlési képviseletről szóló melléklettel és az IM különvéleményével együtt. A kidolgozott, de még pontosítandó finanszírozási program pedig a NEKH és a Kisebbségi Kerekasztal alternatívájával szintén kiküldésre került.

Vágvölgyi Péter, az IM Közjogi Főosztályának főosztályvezetője megküldte Manherz Károlynak a törvénytervezet véleményezését, amelynek hangsúlyos elemei az egyesületi jog alapján szerveződő kisebbségi önkormányzatiság, illetve a kisebbségi biztos intézményének kifejtése voltak. Felhívta a figyelmet a kisebbségi önmeghatározás alkalmazhatatlanságára, illetve javasolta a személyi hatályt kiterjeszteni az országban állandó jelleggel tartózkodó külföldi személyekre is. A kisebbségi önkormányzatisággal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy „az egyesülési jog alapja ugyanis a társadalom különböző érdekek és értékek alapján való önszerveződésének, az önkormányzati alapon létrejövő szervezett társadalmi közösségek működésének.” De mindemellett indokoltnak tartotta a kisebbségi testületeket bizonyos közjogi többletjogokkal felruházni, és ezzel kapcsolatban szövegjavaslatként lényegében megismételte az IM 1990. decemberi tervezetében foglaltakat, akárcsak a kisebbségi biztossal összefüggésben.

A FIDESZ és a NEKH képviselői megbeszélést tartottak a kisebbségi törvény előkészítéséről, tisztázandó a párt szeptember 13-ai sajtótájékoztatójával kapcsolatos félreértéseket. A tárgyaláson egyetértés mutatkozott a törvény mielőbbi megalkotásának szándékában, a közhatalmi jogokkal felruházott kisebbségi önkormányzatok létrehozásában, a többcsatornás finanszírozási rendszer szükségességében az alapvető intézmények garantált állami támogatása mellett, az egyéni és közösségi jogok optimális egyensúlyában, míg az álláspontok a parlamenti képviselet kivitelezése terén tértek el egymástól. A képviselők hangsúlyozták azt is, hogy a kisebbségi önkormányzás csak lehetőség, nem pedig kötelező forma, és az érdekvédelemnek más szervezeti keretei is szükségesek.

Az EJKVB ülése meghallgatta a NEKH első éves működéséről szóló beszámolót.