Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Inczédy János, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely fontosnak tartotta az MTA bevonásával a honos kisebbségek nevesítését. A kisebbségi önkormányzatokkal kapcsolatban pedig az IM módosító javaslatait támogatta. Nem tartotta indokoltnak a törvény végrehajtásához szükséges becsült költségek közötti nagyságrendbeli különbségeket.
Zongor Gábor, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését, amely az egyesületi jog mellett foglalt állást, és ezért túl részletesnek találta a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó tervezett szabályozást.
Megtartották a cigány népfőiskola megnyitóját Szolnokon, a Lungo Drom rendezésében. Az első foglalkozáson Wolfart János, Báthory János és Váradi Vilmos tartottak előadást a kisebbségi törvényről, a cigánykérdésről, valamint a cigányellenesség jogi értelmezéséről.
1991. október 14.Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) közigazgatási államtitkára megküldte Nagy Ferenc Józsefnek a törvénytervezet véleményezését. Ellentmondásosnak találta a kisebbségi hovatartozás kezelésének kérdését, tisztázatlannak a törvény személyi hatályát, átdolgozandónak ítélte a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó fejezetet, ugyanakkor hiányolta az országgyűlési képviselet ügyének rendezését. A szakállamtitkár több, a médiával kapcsolatos rendelkezés elhagyását javasolta, mivel ezeket szerinte számos későbbi, frekvenciagazdálkodási, távközlési és médiatörvényeknek kellene szabályozniuk.
Demszky Gábor, Budapest Főváros főpolgármestere arról tájékoztatta Nagy Ferenc Józsefet, hogy a kerületi önkormányzatok véleményének megismerése nélkül a jelzett határidőig nem tud véleményt mondani a törvénytervezetről.
Wolfart János az Európai Parlament jogi és kisebbségi bizottságában ismertette a magyarországi kisebbségi törvénytervezetet, valamint a kisebbségpolitika alapelveit és gyakorlatát. Az eseményre, amelyen részt vettek az ET szakértői és francia egyetemi tanárok is, annak keretében került sor, hogy a bizottság egy kisebbségi charta tervezetén dolgozott. A NEKH elnöke kiemelte a charta és a törvénytervezet számos hasonló megoldását (népcsoport fogalmának meghatározása, diszkrimináció tilalma, állami kötelezettségek).
A Békéscsabai Román Klub elkészítette a kisebbségekről szóló törvénytervezet véleményezését, amely az egyetértő megjegyzések mellett hiányolta a kisebbségi parlamenti képviselő jogainak meghatározását, a települési önkormányzatokban való kisebbségi képviselet intézményét, valamint javasolta a kisebbségi oktatási intézmények finanszírozásának újragondolását.
Az SZDSZ és a Kisebbségi Kerekasztal képviselői megbeszélést folytattak a kisebbségi törvény parlamenti vitájának előkészítéséről a kisebbségi jogok érvényesülése érdekében. Egyetértés volt a megalkotás sürgősségének megítélésében, az egyéni és a kollektív jogok biztosításában, a kisebbségi önkormányzatok és a kulturális autonómia kérdéseiben, az anyagi és szervezeti garanciák biztosításában, valamint az ideiglenes parlamenti képviselet megoldásában.
1991. október 17.Manherz Károly Király Péternek, a PM közigazgatási államtitkárának írott levelében reagált a PM-nek a törvénytervezettel kapcsolatos szeptemberi elemzésére, oppozíciós álláspontjára. A címzetes államtitkár miután röviden összefoglalta a törvényalkotás addigi történetét, a PM álláspontjából csak az egyes bekezdések, paragrafusok javításának szükségességét fogadta el, és javasolta utóbb a Kodifikációs Bizottságnak. A PM-étől eltérő koncepcionális elgondolást természetesnek tartotta, mivel a kisebbségi szervezetekkel folytatott tárgyalások az államigazgatási szemlélettől különböző megoldások keresését vonták maguk után. Álláspontja szerint több szakasz együttes értelmezésével lehet a jogalanyok körét – az elutasított regisztráció nélkül – behatárolni, amely pontosan majd az önkormányzati választásokon fog kiderülni. Nem volt szerinte szó finanszírozási automatizmusról, hanem kizárólag a Kisebbségi Alapba elhelyezett összeg felosztásáról, illetve már akkor meglévő kiadások átcsoportosításáról.
1991. október 22.Wolfart János megküldte Szentgyörgyi Andrásnak, a Miniszterelnöki Titkárság vezetőjének a törvénytervezetet és annak indoklását – tájékoztatva egyúttal az előzményekről.
1991. október 24.A NEKH elkészítette a Kodifikációs Bizottság számára a törvénytervezet államigazgatási egyeztetéséről szóló tájékoztatót. A dokumentum kitért a minisztériumok és országos hatáskörű államigazgatási szervek, a Legfőbb ügyész, a megyei és fővárosi közgyűlések elnökeinek, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, valamint a kisebbségi szervezetek véleményeire. A minisztériumok közül a tervezettel az IM és a PM nem értettek egyet, átdolgozásokat Horváth Balázs és Mádl Ferenc tárca nélküli miniszterek, Müller György, a MEH helyettes államtitkára és a KHVM tartottak szükségesnek. A kisebbségi szervezetek közül 12 véleményezte a dokumentumot, a Kisebbségi Kerekasztal addig a napig viszont nem.
Doncsev Toso Nagy Ferenc Józsefhez írott levelében tájékoztatta őt a Kerekasztalnak a tervezettel kapcsolatos álláspontjáról. Sajnálatosnak tartotta, hogy néhány kérdésben nem alakult még ki közös felfogás a NEKH és a Kerekasztal tárgyaló delegációi között (kisebbségi önkormányzatok intézményei, állami finanszírozási kötelezettségek), és ráadásul több tárca támadta a közös törvénytervezetet. Hiányolta, hogy a Kodifikációs Bizottsághoz beérkezett dokumentumokat a Kerekasztal nem kapta meg. Mindezek alapján újbóli politikai egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett.
A Herman Ottó Társaság elkészítette a törvénytervezet bírálatát. Ezek szerint a tervezet hibás fogalmakkal operált, koncepcionálisan elhibázott, túlméretezett, korszerűtlen, nem illeszkedett a nemzetközi követelményekhez, és áttekinthetetlen volt. A szabad szervezkedés, az egyesületi törvény talaján állva és a kisebbségi önkormányzatokra utalva kifejtette, hogy „a helyi önkormányzatok mellé esetenként néhány – különböző – nemzetiségi önkormányzatot csak a lázálom képzelhet el, és a minden arányérzéket meghaladó túlzás.” A kisebbségi támogatásokat a nemzetiségi területek megállapítandó összetételéhez kötötte volna a Társaság, kerülendőnek tartotta a kettős vagy többes kötődés kérdését, míg a cigányság számára a kisebbségi jogokat csak a „nomadizáló” életformából az „európai” életmódra való átlépéssel biztosította volna.
1991. október 28.Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelyen elfogadták a tárcaközi egyeztetésről készült tájékoztatót és annak határozati javaslatait. Szerkesztőbizottságot hívtak életre a szükséges átszerkesztés elvégzésére, amely után, de még a kormány elé terjesztés előtt újabb tárcaegyeztetést tartanak. A beterjesztés időpontját november 30-ára módosították.