Adatbank.ro » Kronológiák
Dobos Balázs
A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény történeti kronológiája
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII
Heinek Ottó, a NEKH főtanácsosa elkészítette jelentését a Hivatal egy évéről, amelynek középpontjában a kormányzati struktúra bizonytalanságai álltak, illetőleg az egyes tárcákkal és az Országgyűléssel való munkakapcsolatok értékelése. Ez utóbbiak terén számos relációt javítandónak és fejlesztendőnek ítélt, például a készülő kisebbségi törvény ügyében is.
1991. augusztus 13.Popovics György, a NEKH főtanácsosa elkészítette jelentését a Hivatal egyéves tevékenységéről. A tartalmi munka értékelésénél kitért a kisebbségi szervezetek demokratikus megújításának, valamint az új egyesületek létrehozásának elősegítésére, amelyekkel rendszeres kapcsolatban állnak. A készülő kisebbségi törvény ügyét csak abban az összefüggésben említette, hogy annak megvitatása tette lehetővé a Hivatal számára a különböző, területi és társadalmi szereplők és álláspontjaik megismerését.
1991. augusztus 15.Az egyeztetések során elkészült a „Törvénytervezet a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” újabb változata. A helyi szintű kisebbségi önkormányzatokat a tervezet immár az általános, közvetlen, titkos és egyenlő választással hívta életre: mandátumuk elsőként a következő helyhatósági választásokig szólt, ezután pedig a létrehozásukra azzal egy időben kerül sor. A kisebbségenként felálló egy-egy országos testületet pedig a helyi kisebbségi önkormányzatok és a kisebbségi egyesületek küldöttei arányos rendszerben választották meg.
1991. augusztus 21.A veszprémi régió Köztársasági Megbízotti Hivatalában a NEKH egyik főtanácsosának részvételével megbeszélést tartottak a kisebbségi törvénytervezetekről.
1991. augusztus 22.Wolfart János a Kodifikációs Bizottság számára, jóváhagyásra és a továbbiak meghatározására tájékoztatót készített a törvénytervezet véleményezéséről, amely összefoglalta a törvénytervezet egyes témáihoz érkezett megjegyzéseket. Rámutatott arra, hogy a beérkezett észrevételek többsége a kisebbségi önkormányzás kérdéskörét érintette. Az észrevételezők szerint ezen testületeknek rugalmas struktúrával kell rendelkezniük (túlszabályozott jelleg, helyi szint védelme az országossal szemben, egyesületi alap stb.). A Kisebbségi Kerekasztallal folytatott tárgyalásokat követően szükségesnek tartotta végül az egyeztetett szöveg szakszerű újraszerkesztését és stilizálását.
1991. augusztus 23.A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről az MBKE székházában. Wolfart János egyrészt arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az elmúlt nyári szünetben a szakértők elkészítették a törvénytervezetnek az önkormányzatról, a finanszírozásról és a vagyonról szóló részeit, másrészt pedig a munkát augusztus végéig be kell fejezniük, a tervezetet át kell adniuk a Kodifikációs Bizottságnak. A Bizottság szeptember eleji üléseire meghívták a Kerekasztal képviselőit is.
1991. augusztus 27.A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek egyeztető tárgyalása a kisebbségi törvény tervezetéről a NEKH-ben. A megbeszélésen a kisebbségi önkormányzatokra, a nyelvhasználatra vonatkozó részek, valamint a záró rendelkezések kerültek megvitatásra. Wolfart János megismételte, hogy a Kodifikációs Bizottságnak szeptember elejéig meg kell kapnia a törvénytervezetet, és egy ünnepélyes zárójegyzőkönyv megfogalmazását javasolta. Doncsev Toso viszont még a finanszírozási-gazdálkodási kérdéseket, illetve a Kerekasztal újonnan elkészített, a parlamenti képviseletről szóló anyagának megtárgyalását vetette fel. Wolfart szerint a további tárgyalásokat már a törvény leendő végrehajtási részeivel, a parlamenti bizottsági szakasszal párhuzamosan lehetne lefolytatni.
1991. augusztus 28.Ülésezett a Kodifikációs Bizottság, amelynek keretében döntés született arról, hogy a Bizottság következő üléséig a Kisebbségi Kerekasztallal való egyeztetéseket be kell fejezni.
A Kerekasztal ülése kijelölte a Kodifikációs Bizottság két meghívott kisebbségi tagját, Doncsev Tosot és Kaltenbach Jenőt. A Bizottság elkövetkező ülésein azonban – ha nem is egyszerre – részt vett Doncsev Toso, Lásztity Péró, Kaltenbach Jenő és Zsigó Jenő is.
A Kisebbségi Kerekasztal és a NEKH képviselőinek, a NEKH-ben tartott egyeztető tárgyalásán zárójegyzőkönyv készült a június 13. óta tartó egyeztetésekről, amelyben a felek kinyilvánították, hogy a megszületett dokumentumot közös törvénytervezetként terjesztik a Kodifikációs Bizottság elé, míg a stiláris vagy koncepcionális különbségek esetében jelzik az alternatív megoldási javaslatokat. Rögzítették továbbá, hogy szeptember 10.-éig dolgoznak a parlamenti képviseletről szóló közös javaslaton, illetve addig folytatják a még be nem fejezett záró rendelkezések egyeztetését is.
Az 1991-es nyári tárgyalások eredményeként kimunkált közös tervezet a személyi hatály meghatározásánál a kisebbség definícióján és a magyar állampolgárokon túlmenően, immár – némileg szűkítően – azokat az életvitelszerűen az országban élő, állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárokat vonta be, akiknek közösségei legalább harminc éve állandó jelleggel élnek Magyarországon. Jóval kidolgozottabb lett a helyi kisebbségi önkormányzati választás kezdeményezése, amely szavazás általánosan, minden választópolgár által történt, és a testület mandátuma a következő helyhatósági választásokig szólt. Ezt követően, a helyi kisebbségi önkormányzatokat a településiekkel együtt választották. A területi kisebbségi önkormányzatok választása és jogállása tulajdonképpen megegyezett a helyi szintjével. Szintén jóval kimunkáltabbá vált az országos kisebbségi önkormányzat létrehozása: négy évre történő megalakítását kisebbségi önkormányzatok, vagy azok hiányában bizonyos számú egyesületi tag is kezdeményezhette. Az országos szerv közgyűlésébe az egyesületi tagsággal, valamint a kisebbségi önkormányzatra leadott szavazatokkal arányosan delegálhattak volna tagokat a civil és az önkormányzati formációk. Összességében a kisebbségi önkormányzati rendszer a települési önkormányzati struktúrától független, önálló, hatékony struktúra lett volna, a kulturális autonómia érdekében szükséges döntési, véleményezési, egyetértési, delegálási és intézményalapítói, –fenntartói jogokkal. A tervezet tartalmazta továbbá a jogorvoslati és az anyagi források biztosításának mechanizmusait is.
Nagy András, Mezőkovácsháza alpolgármestere megküldte Békés Megye Képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának a törvénytervezet véleményezését, amely elsősorban a települési önkormányzatok által ellátandó feladatok fedezeti oldalát hiányolta.
Kiss László, Doboz község jegyzője megküldte Békés Megye Képviselőtestülete Nemzetiségi és Etnikai Bizottságának a törvénytervezet véleményezését. A jegyző a helyi véleményeket úgy összegezte, hogy azok egyrészt nem látják értelmét a kisebbségi törvénynek, másrészt pedig nem tartják azt megvalósíthatónak, szerintük az csak elszigetelődéshez és szembenálláshoz fog vezetni. Ez utóbbira konkrét példa lehetett a kisebbségi önkormányzatok tervezett intézménye, valamint a külön oktatási intézmények létrejötte.