>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V IX XI

A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya az NDK-val megkötött államközi kulturális egyezmény értelmében pályázati felhívást tett közzé a Neue Zeitungban. Eszerint sikeres magyarországi felvételi esetén a német nemzetiségű fiatalok NDK-beli felsőoktatási intézményekben tanulhattak német nyelv és irodalom, valamint népművelői szakon.

Aczél György fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait. A kongresszusok után megbeszélték az elmúlt évek tapasztalatait, és a jövőbeni feladatokat. Aczél megjegyezte, hogy bár Magyarország szomszédaihoz képest nálunk a legkisebb a nemzetiségek aránya, a marxista-leninista nemzetiségi politikát kívánjuk gyakorolni, szem előtt tartva a szocialista patriotizmus követelményeit.

A Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében együttes ülést tartottak a pécsi főiskola és a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola érintett karai a nemzetiségi pedagógusképzés helyzetéről és a továbbfejlesztés lehetőségeiről. A vitaindítót Vargha Károly tanszékvezető, a korreferátumokat pedig német, szlovák, szerb-horvát és román szakemberek tartották.

Heinrich Reitinger, az NSZK-ban élő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetségének ügyvezető elnöke felajánlotta Réger Antalnak a két szervezet együttműködését. A Külügyminisztérium utasításának megfelelően a főtitkár a megkeresésre udvarias, de kitérő választ adott.

Békéscsabán tartották az első Országos Nemzetiségi Úttörőfesztivált. Az úttörőket a szövetségek választották ki. Minden nemzetiségből egy-egy résztvevő elszavalta Petőfi "Egy gondolat bánt engemet" című költeményét anyanyelvén. A fesztivált a korszakban pár évenként rendszeresen megtartották Békéscsabán.

Az Oktatási Minisztérium, a KISZ, az Úttörőszövetség és a nemzetiségi szövetségek a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából pályázatot hirdettek korcsoportok szerint, ("Írjunk és olvassunk anyanyelvünkön!" - Schreiben und lesen wir in unserer Muttersprache!) általános iskolai alsó tagozatosoknak, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak és egyetemi és főiskolai hallgatóknak.

Kurt Petermann, aki már egyszer, 1972-ben gyűjtőmunkát végzett a német nemzetiség által lakott területeken, Magyarországra utazott, és az általa készített felvételek egy részét bemutatta néhány olyan településen, ahol két évvel korábban dolgozott. Az MTA Néprajzi és Népzenei Kutatócsoportja előtt vetítéssel egybekötött előadást tartott. 21 filmet kapott tőle a Szövetség. Második gyűjtőkörútján 28 helységben végzett kutatómunkát.

Német Néptáncfesztivál Sopronban.

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 11. számú törvényrendelete értelmében a Művelődési Minisztérium feladatait a Kulturális és az Oktatási Minisztérium vette át.