>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III IV V VI VII IX XII

Német Bemutató Színpad (később Szekszárdi Német Színház - DBU) néven megkezdte folyamatos működését a szekszárdi német színház, a Babits Mihály Művelődési Ház kamaratermében.

A Szövetség Ifjúsági Bizottsága pályázatot hirdetett a Neue Zeitungban "Ifjúság és Béke" (Jugend und Frieden) címmel, a felszabadulás 40. évfordulója és az Ifjúság Éve alkalmából. Olyan elbeszéléseket, tanulmányokat, verseket, elemzéseket és riportokat vártak, amelyek bemutatják a magyarországi németek elmúlt 40 évét, az itt élő nemzetiségek sorsközösségét, valamint a német ifjúság hétköznapjait.

Pozsgay Imre fogadta a szövetségek vezetőit.

Nemzetiségi hét a Magyar Rádióban. A 28 műsorból 4 foglalkozott kimondottan a magyarországi németekkel.

Az MTV 1 programján egyórás dokumentumfilm mutatta be a magyarországi német hűségmozgalmat. Címe: Die Getreuen (Hűségesek).

Az Elnökség úgy döntött, hogy Réger Antalt javasolja a közelgő választásokon a Hazafias Népfront országos listájára.

Agstner osztrák nagykövet meghívta a Szövetség elnökségét egy eszmecserével egybekötött vacsorára, és egy konferenciára, melyet az Osztrák Kelet- és Dél-Kelet Európa Intézet rendezett a magyarországi németek történetéről. Szóba került a könyvadományok lehetősége, s az is, hogy fontolóra kellene venni, hogy a két ország közti kulturális megállapodásban szerepeljen-e egy olyan fejezet, amely a magyarországi németekkel kapcsolatos együttműködésre vonatkozna.

A "Reicht brüderlich die Hand!" gálaműsora a Budapesti Egyetemi Színpadon.

A Magyar Újságírók Országos Szövetségén (MUOSZ) belül megalakult a Nemzetiségi Adások és Lapok Szakosztálya. A szekció élére 7 tagú vezetőséget választottak az írott és az elektronikus média újságíróiból.

A baranyai német és délszláv nemzetiségi munkacsoportok alakuló ülése. A Szövetség Országos Választmányának baranyai tagjai a munkacsoport elnökévé Báling Józsefet (Dunántúli Napló főszerkesztője) választották. Az indoklás szerint nem lehet mindent a budapesti központból megoldani, s a helyi viszonyok ismerete lehetővé teszi az eseményekre, a problémákra való gyors reagálást.