|
I III IV V VII VIII X XI XII
1945. január 25.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 81/1945. M. E. sz. rendelete a népbíráskodásról.
"...13. § Háborús bűnös az is,... 4. aki magyar állampolgár létére a német hadsereg vagy biztonsági szolgálat (SS., Gestapo stb.) kötelékébe lépett..." 1945. március 17.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M. E. sz. rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról.
"1. § Teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a hazaárulók, a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők, a Volksbundtagok, továbbá a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait... 5.§ Hazaáruló, háborús- és népellenes bűnös az a magyar állampolgár, aki a német fasizmus politikai, gazdasági és katonai érdekeit a magyar nép rovására támogatta,... aki ismét felvette német hangzású nevét... E rendelet 4-6. §-aiban említett cselekmények elkövetőinek tulajdonát képező földbirtok, a művelésre szolgáló összes eszközökkel, élő és holt gazdasági felszerelésével és a rajtuk levő épületekkel, az államra szállnak át... Ugyancsak az államra szállnak át a 4-6. §-okban felsorolt személyek belsőségei is. Méltányos esetben a lakóház és 600 négyszögölnél nem nagyobb telek, a visszamaradt család számára meghagyható..." 1945. április 27.
A Földművelésügyi Miniszter 2.400/1945. F. M. sz. rendelete a házhelyeknek, valamint közérdekű telkeknek juttatásáról.
"...16. § Ha a községben hazaárulás, háborús vagy népellenes cselekmények következtében nagyobb tömegű ház üresedett meg és telepítés céljára megfelelő mennyiségű földingatlan is rendelkezésre áll, abban az esetben a lakóházakat csoportos telepítésre kell felhasználni... Ezért a túlnyomólag német nemzetiségűek által lakott községekben sem az elkobzás alá kerülő belsőségek felhasználása, sem az ilyen mezőgazdasági ingatlanok felosztása tekintetében a Községi Földigénylő Bizottság véglegesen nem határozhat, illetőleg birtokba véglegesen senkit be nem helyezhet. Köteles e helyett a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnak haladéktalanul jelentést tenni..." 1945. május 10.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1.710/1945. M. E. sz. rendelete a Népgondozó Hivatal felállításáról.
"...2. § A Népgondozó Hivatal feladatai:...5. A fasiszta németek kitelepítésének végrehajtása..." 1945. július 1.
Az Ideiglenes Nemzeti kormány 3.820/1945. M. E. sz. rendelete az 1.710/1945. M. E. sz. rendelet 2. §-ának 5. Pontja alá eső személyekre vonatkozó intézkedésekről és a Népgondozó Hivatal hatáskörének kiterjesztéséről.
A rendelet a német lakosság nemzethűség szempontjából való átvilágítását írja elő. 3 tagú járási bizottságok felállítását írja elő. 5 kategóriát állít fel: 1. Hitlerista szervezetben vezető szerep; 2. Hitlerista szervezet tagja (az is, aki felvette német hangzású nevét); 3. Hitlerista szervezet szimpatizánsa; 4. Hitlerista szervezetnek nem volt tagja, szimpatizánsa; 5. Hitlerista szervezettel szemben álltak. Az 1 kategória büntetése vagyonelkobzás és internálás. 2. kategóriáé vagyonelkobzás és munkaszolgálat. 3. kategória köteles eltűrni, hogy a Népgondozó Hivatal rendelkezése szerint az ország más részén levő ingatlanra cserélje el ingatlanát. A 4. kategória szükség esetén köteles eltűrni, hogy az elköltöztetetteket vagy összeköltöztetetteket házaikba befogadják.
A Népgondozó Hivatal 68 járási bizottsága hozzálátott az igazolási eljárásokhoz. 1945. november 10-ig 96 községben fejezte be működését, és 69 520 személyt vizsgált meg. A megvizsgált személyek 10%-a Volksbund-vezetőnek vagy SS-katonának, 28%-a Volksbund-, vagy Hitlerjugend-tagnak, 32%-a Volksbund-támogatónak, 30%-a sem vezetőnek, sem tagnak sem támogatónak nem minősült. 1945. július 5.
Gyöngyösi János külügyminiszter a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak (SZEB) szóló hivatalos jegyzékben a "hitlerizmust támogató", s ezért kitelepítendőnek tartott magyarországi németek tovább pontosított, és véglegesnek tekintett számát 200 000 főben állapította meg. 1945. augusztus 9.
Szviridov altábornagy, a SZEB elnökhelyettese értesítette Dálnoki Miklós Béla miniszterelnököt, hogy "a marsall úr (Vorosilov) Moszkvából közölte, hogy 400-450 000 svábot kell Magyarországról kitelepíteni." 3-4 napon belül egy tervezetet kért a magyar kormánytól, amelynek tartalmaznia kellett, hogy mely területekről, hány személy kitelepítése lehetséges. 1945. augusztus 13.
A miniszterelnök rendkívüli és kibővített Minisztertanácsot hívott össze, melyen a németek kitelepítésével foglalkoztak. Hosszas vita után a Minisztertanács a hazai német nemzetiség kitelepítésének szükségessége mellett foglal állást, és a kitelepítendők létszámát mintegy 303 000-ben főben határozta meg 1945. október 10.
Mindszenty József bíboros hercegprímás a katolikus püspöki kar nevében a kormányhoz fordult a "német kérdés emberies rendezése" érdekében. Kérte az "államhű németség" megvédelmezését. 1945. október 15.
Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 9.560/1945. M. E. sz. rendelete egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése és ezzel kapcsolatos különleges közigazgatási szabályok tárgyában.
"1. § /1/ Tolna- és Baranya vármegyékben a törvényhatósági bizottság és a bizottság által alakított szakbizottságok, valamint a törvényhatósági kisgyűlés, az igazoló választmány és az összeférhetetlenségi bizottság, továbbá a közigazgatási bizottság és különleges alakulatainak működése szünetel mindaddig, amíg ezekben a vármegyékben az 1.710/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar Közlöny 26. szám/ 2. §-ának 5. pontja alá eső személyek kitelepítése és helyükbe mások odaköltöztetése iránt a 3820/1945. M. E. sz. rendelet /Magyar Közlöny 65. szám/ alapján tett intézkedések befejezést nem nyertek...."
|
kapcsolódók
további kronológiák
|
