>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

I II III V VI VII VIII IX X XI XII

Az Alsó-Szászországi Tartományi Gyűlés CDU frakciójának 52 képviselője Magyarországra látogatott, s egy csoportjuk felkereste a Szövetséget is.

Pozsgay Imre államminiszter lett. Feladata a nemzetiségi politika általános feladatainak kormányszintű koordinálása. A Szövetségek ettől kezdve az államminiszter illetékességi körébe tartoztak.

A Nemzetiségek Országos Fesztiválja Mohácson.

Stadinger István meghívására német kollégája, a Bundestag elnöke Philipp Jenninger Magyarországra érkezett. Itt tartózkodása alatt ellátogatott Baranyába és Budaörsre is, ahol találkozott a magyarországi németek képviselőivel.

Jakab Mária, a Szlovák Szövetség főtitkára az Országgyűlés egyik alelnöke lett.

Pozsgay Imre találkozott a nemzetiségek elnökeivel és főtitkáraival. Tájékoztatta őket az államminiszteri címmel járó feladatokról és terveiről.

Svájc nagykövete 1988-ban kereste fel először a Szövetséget. Felajánlott egy nemzetiségi hallgatónak két szemeszterre vonatkozó ösztöndíjat októbertől.

Baden-Württenberg tartomány 4 200 000. DM alaptőkével megalapította a "Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítványt" (Donauschwäbische Kulturstiftung des Landes Baden Württenberg). Az alapítvány célja a magyarországi, romániai és jugoszláviai németek kultúrájának támogatása. A későbbiekben Magyarországra érkező alapítványi támogatások jelentős része ettől az alapítványtól származott.

A Vegyesbizottság Münchenben ülésezett. 32 támogatandó projektet soroltak fel. Ezek közül a főleg a magyarországi németek támogatását célzó legfontosabb projektek a következők voltak: a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (UBZ) támogatása (2 millió DM), a Lenau-ház felépítése (375 000. DM), 100 magyarországi német gimnazista és egyetemista számára németországi ösztöndíjak biztosítása, 25-40 óvónő 4 hetes intenzív németországi nyelvi továbbképzése, 25 középiskolai tanár 3 hetes németországi továbbképzése.

A Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetség új neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Kongresszuson elhangzott, hogy a Szövetségnek, mint a magyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területi és helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége Az elképzelések szerint a Szövetségnek a jövőben már lehet tagsága. A Kongresszus után változások történtek a felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet alakíthattak, a Szövetség területi képviseleteként.

A Kongresszus támogatta a nemzetiségi törvény megalkotásának ötletét.

Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Manherz Károly, alelnökök Réger Antal, Zorn Antal, Kellner Lőrinc. Főtitkár Hambuch Géza, titkárok Wolfart János és Schnaider Lászlóné. Ezen kívül öttagú Ellenőrző Bizottság alakult. Az Országos Választmány 99 tagú lett.

A kongresszusok történetében első alkalommal vehettek részt az üléseken német nyelvű kapitalista országok magyarországi képviselői. (Az osztrák követségi tanácsos, svájci nagykövet, NSZK nagykövetségének első titkára, a Baden-Württenbergi Dunai-sváb Kulturális Alapítvány elnöke.)