>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Bács-Kiskun megye

A Bács-Kiskun Megyei Tanács határozata szerint május 30-ig minden helyi tanácsnak napirendre kellett tűznie a nemzetiségi kérdést. A határozat szerint a megyében ezután évente legalább kétszer nemzetiségi napot kellett tartani. A nemzetiségeknek is képviseletet kellett kapniuk a közigazgatási szervezetekben. Azt javasolta a helyi tanácsoknak, hogy a rendeleteket és a határozatokat a nemzetiségek nyelvén is hozzák nyilvánosságra. Azokon a helyeken pedig, ahol a nemzetiségek nagy számban élnek, a tanácsok épületein és más közintézményeknél a feliratoknak a nemzetiségek nyelvén is meg kell jelenniük.

A Szövetség az illetékes megyei és járási szervekkel együtt "felvilágosító előadásokat" szervezett a Baranya megyei, Bács-Kiskun megyei, Fejér, Békés, Nógrád, Pest, Komárom, Tolna, Vas és Veszprém megyei parasztság körében a mezőgazdasági szövetkezetek népszerűsítése céljából.

Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263).

A Magyar Rádió első "Gruss und Kuss" adása, amelyben a hazai németek üdvözleteket is küldhettek Németországban élő rokonaiknak és ismerőseiknek. Műsorvezető Brachfeld Szigfrid volt. Az adást külföldön rövid, belföldön középhullámon lehetett fogni.

Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.

Tatán a Miklós-malomban német nemzetiségi bázismúzeum nyílt. A múzeum anyaga 1983 végén költözött át a Nepomuk-malomba.

Minisztériumi döntés az országban 16 könyvtárt jelölt ki a nemzetiségi báziskönyvtárok feladatának ellátására (közülük néhány egyszerre több nemzetiségé is lett). A fővárosban a Gorkij Könyvtár. A német báziskönyvtárak: a Baranya megyei Könyvtár Pécsett (51 Baranya megyei, 12 Bács-Kiskun megyei, 6 Somogy megyei község), a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár (14 Fejér megyei, 20 Veszprém megyei község), a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár (16 Komárom megyei), a Pest-megyei Könyvtár Budapesten (21 Pest megyei, 2 Nógrád megyei község), a Tolna megyei Könyvtár Szekszárdon (32 Tolna megyei község), a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár (7 Győr-Sopron megyei, 6 Vas megyei község).

A MAFILM Dokumentumfilm Stúdiója kisfilmet készített Hajósról és az ott élő németekről. Alkotója Paulus Alajos, címe "Nemzetiségeink életéből".

A Német Szövetség felmérte az országos választmányi tagok segítségével a kétnyelvű táblák helyzetét. Vegyes képet kaptak. Voltak megyék, ahol megértéssel fogadták az intézkedést (pl. Baranya). Egyes megyékben csak hosszas egyeztetések után fogadták el a Szövetség javaslatait (pl. Komárom, Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Vas, Somogy). Győr-Sopron és Veszprém megyékben egyáltalán nem tettek ki kétnyelvű táblákat.

Levélváltás kezdődött a Bács-Kiskun Megyei Tanács Művelődési Osztálya és a Szövetség közt a bajai Frankel Leó gimnázium ügyében a beiskolázási gondok megoldása érdekében. A Művelődési Osztály szerette volna az egyik osztályt kétnyelvűvé alakítani. A Szövetség javaslata az volt, hogy legyen egy humán és egy reál osztály, és mindkét osztályban legyen nemzetiségi oktatás. Vezessék be a nyelvi hiányosságok áthidalására a nulladik évfolyamot. Az oktatási forma elnevezése pedig legyen "német nemzetiségi kétnyelvű oktatás".

Egyezmény Németország és Magyarország között, amelyben a hadisírok gondozásának kérdését szabályozták. Az első világháborúban 617, a másodikban 54 000 német katona esett el Magyarország területén, akik közül 35 000 név szerint is ismert.

Megjelent a magyarországi németek kitelepítését eddig legalaposabban, a földreform és a belső népmozgások, a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggésében vizsgáló átfogó monográfiája. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 1993