>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Baja

A Vegyesbizottság Münchenben ülésezett. 32 támogatandó projektet soroltak fel. Ezek közül a főleg a magyarországi németek támogatását célzó legfontosabb projektek a következők voltak: a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (UBZ) támogatása (2 millió DM), a Lenau-ház felépítése (375 000. DM), 100 magyarországi német gimnazista és egyetemista számára németországi ösztöndíjak biztosítása, 25-40 óvónő 4 hetes intenzív németországi nyelvi továbbképzése, 25 középiskolai tanár 3 hetes németországi továbbképzése.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

A bajai UBZ gimnáziumának ünnepélyes átadása.

A német nemzetiségi gimnáziumok tradicionális találkozója Baján az UBZ-ben. A résztvevő intézmények képviselői Budapestről, Gyönkről, Mórról, Pécsről, Bajáról érkeztek.

A bajai Frankel Leo Gimnázium internátusának átadása. (40 szoba, és vendégszobák, valamint betegszoba, menza, konyha, közös helységek.) A megnyitón a város polgármestere mellett részt vett Németország főkonzula, Hanns Rehfeld, és a Szövetség részéről Hambuch Géza.

Baja város képviselőtestülete február 1-i hatállyal az UBZ igazgatójává Knáb Erzsébetet választotta. Beiktatására február 2-án került sor.

Schwalm Pál, a bajai német gimnázium alapítója és 1959 óta igazgatója Otto-Raban Heinichen nagykövettől átvette a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Érdemkeresztjét. (Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der BRD).

Ünnepélyes keretek között felavatták az UBZ-et. Az oktatási központ fenntartója Baja városa, amely az épület berendezését is vállalta. A Központ egy óvodából, egy általános iskolából, egy gimnáziumból, egy továbbképző intézetből, egy 150 férőhelyes kollégiumból, egy sportcsarnokból áll.

A JEV húsvéti szemináriumot tartott Baján "A magyarországi kisebbségek asszimilációja, és feltámadása" témában. A 170 résztvevő Európa 23 országából érkezett.

Továbbképzés a magyarországi német kisebbség elektorai számára Pécsett. Másnap Budapesten, november 21-én pedig Baján tartottak továbbképzést az önkormányzatok működésével kapcsolatban felmerülő kérdésekről. A kurzust a Német Belügyminisztérium támogatta anyagilag.