>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Mecseknádasd

Egymás után alakultak meg a német kultúrcsoportok. (Csolnok, Tatabánya, Nemesnádudvar, Villány, Szulok, Mecseknádasd, Pilisvörösvár stb.) Ez idő alatt a minisztérium szervezésében 14 kultúrkörutat bonyolítottak le az együttesek az ország németek által is lakott vidékein.

A Magyar Rádió felszabadulás utáni első olyan nemzetiségi programja, amelyben a német nemzetiség is helyet kapott. Az adásban fellépett a véméndi énekkar, a hásságyi fúvószenekar és Waldschein Ferenc (Franz Waldschein) mecseknádasdi harmonikás.

A Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Stúdiója ettől kezdve napi 30 perces műsort sugározott.

A Baranya Megyei Tanács határozata a nemzetiségekről. Azokon a településeken, ahol a nemzetiségi lakosok aránya elérte a 30%-ot, 1975-ben kötelezővé tették a közintézményeken, az utcákon és a helységnévtáblákon a kétnyelvű feliratokat. Ezt az üzleteknek is javasolták. A helyi tanácsokat felkérték, hogy ilyen településeken neves német és délszláv nemzetiségű személyekről nevezzenek el utcákat. Döntés született arról, hogy az épülő pécsi középiskolai kollégiumban 100 férőhelyet a német kisebbség számára kell a jövőben fenntartani, valamint hogy Pécsett létre kell hozni egy gyakorló általános iskolát a nemzetiségi hallgatók számára. A határozat egyik pontja szerint Mecseknádasdon be kell rendezni egy német tájházat. A költségvetésben évi 200 000. Ft-ot kell elkülöníteni a nemzetiségi népművelés céljaira.

Az 1987/88 tanév aktuális oktatási statisztikai adatai. 155 óvoda 8581 gyerekkel és 361 pedagógussal, akik közül 208-nak nem volt nyelvi képesítése. Egynyelvű kísérlet Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon volt. 190 nyelvoktató általános iskola 30 136 gyerekkel, és 18 két oktatási nyelvű általános iskola ill. tagozat 625 tanulóval. 3 gimnázium 516 tanulóval és egy óvónőképző szakközépiskola 44 tanulóval. Főiskolák: JPTE Tanárképző kara 28 nappali, 11 levelező hallgatóval; Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baján 15 nappali és 13 levelező hallgatóval - ugyanitt óvónőképzés is volt; Kaposvári Tanítóképző Szekszárdi Tagozatán óvónőképzés 15 nappali és 15 levelező hallgatóval; Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Intézete Sopronban 7 nappali és 3 levelező hallgatóval.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.