Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Helységnévmutató: Németország 1947. október 28. A Magyar Köztársaság Kormányának 12.200/1947. Korm. sz. rendelete a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12.330/1945. M.E. sz. rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése és összefoglalása. "...3.§ Az 1. § rendelkezései nem vonatkoznak: a/ az ipari, bánya- és mezőgazdasági munkásra, amennyiben az 1946. évi április hó 1. napja előtt is ez volt a főfoglalkozása, nem volt a Volksbundnak tisztségviselő tagja, fegyveres német alakulatba /SS stb./ önként be nem lépett, illetőleg magyarosított nevét német hangzásúra vissza nem változtatta... b/ a községben nélkülözhetetlen kézműves kisiparosra... 14.§ /1/ Annak a magyar állampolgárnak, aki az 1941. évi népszámlálási összeírás alkalmából magát német anyanyelvűnek vallotta, továbbá annak a magyar állampolgárnak, akire a 2.§ értelmében az 1. § nem vonatkozik, a jelen rendelet hatálybalépésének napján még tényleges birtokában levő mező és erdőgazdasági /külterületi/ ingatlan vagyonából minőségének és fekvésének figyelembevételével legfeljebb 10 kat. holdnyi terület, továbbá a tényleges birtokában lévő olyan ingóságát, amely telepítés céljára még igénybevéve nem lett, tulajdonába lehet adni, illetőleg tulajdonában meg lehet hagyni..." 1949. október 15.A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..." 1956. októberAz LDU a forradalom alatt Burgenlandban felállított egy segítő központot a Magyarországról érkező menekültek részére. Heinrich Reitinger innen indított el október 30-án Budapestre egy gyógyszer- és élelmiszerszállítmányt. A Bundestag egy megbízott bizottsága szerint a menekülteknek kb. az 5%-a volt magyarországi német. A Németországban letelepedni szándékozó német származásúak a "később kitelepült" (Spätaussiedler) kategóriába kerültek, s így az állampolgárságot a legrövidebb úton megkapták. 1960.Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263). Helmut Kohl magyarországi látogatása. Beszédet mondott a parlamentben és az ELTE-n díszdoktorrá avatták. December 16-án fogadta Manherz Károlyt és Hambuch Gézát. A megbeszélésen szóba kerültek a németországi támogatás lehetséges formái és Németország nemzetiségi politikája. 1990. május 17.A Néprajzi Múzeumban megnyílt a "Donauschwaben" című kiállítás. A vándorkiállítást 3 évvel ezelőtt mutatták be először Stuttgartban. 1991. január 7.Alexander Arnot látogatása a Neue Zeitungnál. Ígéretet tett arra, hogy Németország a jövőben a lehetőségek szerint támogatni fogja a lapot. 1991. május 6–9.Göncz Árpád hivatalos látogatásra Németországba érkezett, ahol fogadta Richard von Weizsäcker államfő és Helmuth Kohl kancellár is. Kíséretében jelen volt Manherz Károly. Május 8-án Baden-Württenbergben találkozott Paul Striftlerrel, a Honfitársi Szövetség (Landsmannschaft) tartományi elnökével. 1991. július 4–6.Baden-Württenbergi és magyar polgármesterek találkozója Fellbachban. Magyar részről több mint 70 fő utazott Németországba. Előadások hangoztak el a községek finanszírozása, az idegenforgalom, a szociálpolitika és a kommunális politika kérdéskörében. 1992. március 20.A német kormány tájékoztatta a Bundestagot a közép- és kelet-európai németség helyzetéről, és a kormány eddigi, a kisebbségek helyzetének javítását célzó tevékenységéről. Eszerint a rendszerváltás óta Németország különböző magyarországi - nem kimondottan csak a kisebbségekkel összefüggő - projektek finanszírozására (1991 novemberéig) 13 481 000. DM-t fordított. |
kapcsolódók
további kronológiák
|