Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Helységnévmutató: NSZK 1979. március 23. Claus Klotz vitaanyagot készített a Szövetség ülésére "A nemzetiségi hídszerep néhány kérdéséről a magyarországi németek vonatkozásában" címmel. Elképzelése szerint ez a szerep kiterjeszthető lett volna az NSZK-ra is, ez azonban az MSZMP és a Kulturális Minisztérium elképzeléseivel nem találkozott. 1981. szeptember 12–13.A nemzetiségi sajtólevelezők első országos találkozója Acsán. 1982. január 19.35. Müncheni Svábbál. A magyarországi német kultúrcsoportok első fellépése az NSZK-ban. A Salvator-pincében 2000 ember előtt lépett fel a villányi asszonykórus, és a Hetvehelyi fúvószenekar. 1984. június 17–26.Hambuch Géza a Friedrich Ebert Alapítvány meghívására az NSZK-ba érkezett. Bonnban találkozott a frakciók képviselőivel, minisztériumi tisztviselőkkel. A külügyminisztériumban megtudta, hogy az NSZK szívesen létesítene Budapesten egy kulturális központot. Ezen kívül találkozott Heinrich Reitingerrel is. 1985. június 23.Az NSZK magyarországi nagykövetségén Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter fogadta a Szövetség Elnökségét. Egyórás megbeszélést folytattak. Ezen a Szövetség vezetői tájékoztatták a minisztert a magyarországi német kisebbség jelenéről. A miniszter érdeklődött az iránt, hogy az NSZK miként tudna segíteni a kisebbségnek. Az Elnökség értékelése szerint már eddig is komoly segítséget kaptak a magyarországi németek az NSZK-tól. (Szépirodalmi és szakkönyvek, csereüdülések elősegítése nyelvgyakorlás céljából, ösztöndíjak, újságírók tanulmányútja.) 1986. október 13–16.Richard von Weizsäcker, az NSZK államfője első ízben tett hivatalos látogatást Magyarországon Losonczy Pál meghívására. Pécsett, Bólyon és Solymáron találkozott magyarországi németekkel is. 1986. október 18.Az LDU Münchenben határozatot fogadott el, amelyben megemlékezett a magyarországi németek 40 évvel ezelőtti katasztrófájáról. Megköszönte Németországnak, hogy befogadta az erőszakosan kitelepítetteket. A határozat 4. pontjában megemlékezett arról, hogy a magyar kormány ma már nagyvonalú nemzetiségi jogokat nyújt a magyarországi németek számára. 1988. február 1."Magyarországi Németek Alapítvány" (Stiftung Ungarndeutsche) elnevezéssel alapítványt létesített a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szövetség, az Oktatási- és a Belügyminisztérium. Az alapítvány induló vagyona 320 000 Ft volt. Az alapítvány együttműködött a stuttgarti Dunai Svábok Alapítvánnyal (Stiftung Donauschwaben in Stuttgart). Rengeteg pályázat érkezett az alapítványhoz. Pályázni lehetett könyvkiadásra, a klubélet körülményeinek javítására, programokra és csoportok külföldi utazására. Kezdetben azonban csak a nyelvápolásra, cserelátogatásra és a partnerkapcsolatok ápolására. A nem városi jellegű, németek által is lakott magyarországi települések és NSZK-beli települések közti partnerkapcsolat jóváhagyása is alapítvány hatáskörébe tartozott. A kuratórium 7 tagból állt. Elnöke Manherz Károly, helyettese Burgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, ügyvezető elnöke pedig Hambuch Géza lett. Ezen kívül tagja volt még a kuratóriumnak Wolfart János, Réger Antal valamint a Hazafias Népfront és a Belügyminisztérium egy-egy delegáltja. 1988. február 15–17.Az NSZK-ból delegáció érkezett Magyarországra az 1987-ben Grósz Károly által aláírt Nyilatkozat kereteinek kidolgozására. Megállapodtak egy magyar - német kulturális vegyes bizottság létrehozásában. A magyar szekciót Stark Ferenc, a németet Uta Mayer-Schalburg, a német Külügyminisztérium osztályvezetője vezette. |
kapcsolódók
további kronológiák
|