>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Pécs

A magyarországi német és délszláv nemzetiségek ünnepi hete Baranyában. Június 24-én megrendezték Pécsett a nemzetiségi parasztok és munkások találkozóját.

A Magyar Rádió felszabadulás utáni első olyan nemzetiségi programja, amelyben a német nemzetiség is helyet kapott. Az adásban fellépett a véméndi énekkar, a hásságyi fúvószenekar és Waldschein Ferenc (Franz Waldschein) mecseknádasdi harmonikás.

A Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Stúdiója ettől kezdve napi 30 perces műsort sugározott.

Az Oktatásügyi Minisztérium arról rendelkezett, hogy szeptembertől Budapesten, Kőszegen és Pécsett egy-egy gimnáziumban német nyelvű párhuzamos osztályokat kell beindítani.

A délszláv és a német szövetség levélben fordult a Magyar Rádió elnökéhez, s az MSZMP Baranya-megyei Végrehajtó Bizottsága Agit. Prop. Osztályához, hogy a Pécsi Stúdió nemzetiségi adásait az 1957. szeptember 5-ig követett gyakorlatnak megfelelően a jövőben is 19 és 20 óra közt sugározza, ne a megváltozott műsorrend szerinti 16 és 17 óra között. A kérést elutasították azzal az indoklással, hogy a Kossuth Rádión sugárzott Esti Krónika, valamint a Petőfin beindított, a vidéki lakosság kulturális igényeit kiszolgáló színházi közvetítések elsőbbséget élveznek. Az indoklás szerint a változtatás csak a nyári hónapokban okozhat egyébként is problémát, amikor a parasztok a földeken dolgoznak. De a parasztok 19 órakor is kint vannak még a földeken, tehát a nyári időszak hallgatottsága amúgy is alacsony.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

A magyar állam meghívására 20 osztrák pedagógus családjával Magyarországra látogatott, hogy tanulmányozza az oktatási rendszert és a szocializmus építésében elért eredményeket. A program részeként ellátogattak a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumba és a főiskola német tanszékére is.

A tanévtől kezdve a hazai nemzetiségi nyelvű óvodák és általános iskolák tanerőellátását csak felsőfokú oktatási intézmények útján biztosították, a felsőfokú tanító és óvónőképzők nemzetiségi tagozatain. Aktuális oktatási statisztika: 19 óvodában 656 németajkú gyerekkel foglalkoztak anyanyelvükön is. 146 nyelvoktató általános iskola 11 127 tanulóval és 221 tanerővel, 3 tannyelvű tagozat Ágfalván, Eleken, és Pécsbányatelepen 130 tanulóval és 8 tanerővel, 1 német tannyelvű iskola Garán 69 tanulóval és 7 tanárral. 4 általános gimnázium 276 tanulóval, 10 osztályban. A bajai gimnázium önálló intézmény, a budapesti, kőszegi és pécsi gimnáziumokban pedig tagozatok működtek. Középfokú tanítóképző működött Pécsett, már csak 1 osztállyal és 36 érettségizővel, mivel az ilyen jellegű képzés 1960-ban megszűnt.

A Társadalmi Bizottság üléseit ebben az évben decentralizáltan Baján, Budapesten, Pécsett és Bicskén tartották.

A Pécs-Gyárvárosi Úttörőzenekar Rajnai Henrik vezetésével az NDK-ban vendégszerepelt.

A pécsi Leőwey Klára Gimnázium német tagozata német nemzetiségi kiállítást szervezett. A kiállítás anyagát a tanulók gyűjtötték össze lakhelyükön. Ez volt az első magyarországi német kiállítás 1945 óta.