>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Pécs

Björn Engholm, Schleswig-Holstein miniszterelnöke és egyben a Bundesrat elnöke magyarországi látogatása során Pécsre utazott, ahol megtekintette a Lenau-házat.

Pécsett került megrendezésre a Német Szövetségi Köztársaságban élő Honfitársi Szövetségek (Landsmannschaften der Bundesrepublik) és a Szövetség elnökségének első közös tanácskozása.

Pécsett megalakult a Magyarországi Ifjú Németek Közössége (GJU) a Lenau-házban. Elnöke Radnai Erika (Erika Radnai).

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

Pécsett megnyílt a német főkonzulátus, élén Hans Rehfelddel.

Pécsett magalakult a "A Pécsett élő Magyarországi Németek Egyesülete" (Verein der in Pécs/Fünfkirchen lebenden Ungarndeutschen). Elnöke a Leőwey Gimnázium német párhuzamos osztályának tanára, Lafferton Anna (Anna Lafferton). Az egyesület célja, hogy a belvárosi iskola német osztályaiból és a Leőwey Gimnáziumból kialakítson egy német oktatási központot.

Budapesten megalakult a Magyarországi Németek Szent Gellért Katolikus Egyesülete (St. Gerhards-Werk/Ungarn e. V.). Elnöke Hambuch Vendel. Az alakuló ülésen részt vett Mayer Mihály (Mihály Mayer) pécsi püspök, és a stuttgarti St. Gerhards-Werk ügyvezetője, Rudolf Fath. Az egyesület célja a vallásosság erősítése, az anyanyelv és szokások ápolása a katolikus német kisebbség körében. Minden év május 1-én a budapesti Szent Imre templomban a magyarországi németek számára megtartja az országos májusi ájtatosságot.

Kelet- és nyugat-európai német kisebbségek képviselőinek nemzetközi konferenciája Pécsett. A cél a politikai tapasztalatcsere, és a kisebbségi létből adódó kihívások áttekintése volt.

A német nemzetiségi gimnáziumok tradicionális találkozója Baján az UBZ-ben. A résztvevő intézmények képviselői Budapestről, Gyönkről, Mórról, Pécsről, Bajáról érkeztek.

Horst Waffenschmidt (a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és a parlament külföldi németség támogatásával megbízott politikusa) magyarországi látogatása egyik programjaként másfél órás tájékozódó megbeszélést folytatott a Szövetség elnökségével. A delegációt, amelynek tagja volt a CSU elnöke, Theo Waigel pénzügyminiszter is, fogadta Antall József. A delegáció később felkereste a bólyi és a solymári találkozások házát és a pécsi Lenau-házat is.