>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Helységnévmutató: Szovjetunió

A szovjet parancsnokság 0060. sz. parancsa elrendelte a német nemzetiségű lakosság közvetlen hátországi munkára történő mozgósítását. A Tiszántúlról és Északkelet-Magyarországról Zielbauer György kutatása szerint 19 816, Budapestről és környékéről, továbbá a Duna-Tisza közéről 17 956, Délkelet-Dunántúlról 11 455 főt hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára. Zielbauer szerint a külügyminisztériumi névsorokban nem szerepelt az elhurcoltak kb. 30%-a, azaz 14 700 fő. A hazatértek számáról nincsenek pontos adatok.

Bauer József apátplébános, Gömbös Miklós gimnáziumi tanár és Léhmann István orvos, a Hűségmozgalom egykori vezetői memorandumot írtak a miniszterelnöknek, melyben kérték, hogy a hűségmozgalmat ismerjék el ellenállási mozgalomnak. A levél megírását az a tény váltotta ki, hogy már eddig is több, a mozgalomban részt vett személyt hurcoltak el a Szovjetunióba. Nem kaptak választ.

A magyar Külügyminisztérium egy Szovjetunióhoz küldött jegyzékben ismételten leszögezte, hogy Magyarországról a főhatalmak által elfogadott irányelvek szerint alig több mint 200 000 német nemzetiségű személy telepíthető ki. Hangsúlyozta a kollektív bűnösség elutasítását.

Mindszenty bíboros levélben felhívta a miniszterelnök figyelmét a szlovákiai magyarok áttelepítése és a magyarországi németek kitelepítése közötti összefüggésre. Kérte, hogy forduljon a Szovjetunióhoz és a nagyhatalmakhoz, hogy azok tekintsenek el a németek kitelepítésétől.

A Szövetség rehabilitációs bizottságot alakított, amelynek elnöke Zielbauer György lett. A bizottság feladata, hogy eljárjon az 1944-45 fordulóján a Szovjetunióba deportált/internált, majd az azt követő erkölcsi és anyagi kárt szenvedett magyarországi németek rehabilitációja/kártalanítása ügyében.

A Szövetség sajtótájékoztatót tartott irodájában a Német Belügyminisztérium Titkárságának és az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Jogi Főosztályának részvételével az 1944-45 fordulóján munkavégzésre a Szovjetunióba deportált-internált német származású vagy nevű, illetve az 1950-53 között az országon belül áttelepített, internált németek munkaviszonyának és nyugdíjának rendezésével, erkölcsi-politikai rehabilitációjával kapcsolatban.

Hambuch Géza részt vett az Európa Német Népcsoportok Munkaközösségének harmadik ülésén. A Munkaközösség 1987. október 2-án alakult a kölcsönös segítségnyújtás szorgalmazása, a német népcsoportok kulturális, etnikai és nyelvi identitásának megőrzése céljából. Elnöke Karl Mitterdorfer.

A Szovjetunióba elhurcolt és a kitelepített németek emlékére szobrot avattak a pécsi Lenau-ház udvarán. A bronzszobor Tischler Ferenc (Franz Tischler) munkája. Az ünnepségen beszédet mondott Göncz Árpád. A megemlékezés koszorúit Göncz Árpád, Buchrucker nagykövet és Heinrich Reitinger helyezte el.