Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Helységnévmutató: Veszprém megye 1946. február 14. A Belügyminiszter 151.874/1946. B. M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában. A Belügyminiszter 154.987/1946. B.M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában. A Belügyminiszter 156.603/1946. B. M. sz. rendelete egyes nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában. A belügyminiszter 159.342/1946. B. M. sz. rendelete egyes községekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése tárgyában. A Szövetség az illetékes megyei és járási szervekkel együtt "felvilágosító előadásokat" szervezett a Baranya megyei, Bács-Kiskun megyei, Fejér, Békés, Nógrád, Pest, Komárom, Tolna, Vas és Veszprém megyei parasztság körében a mezőgazdasági szövetkezetek népszerűsítése céljából. 1960.Az 1960-as népszámlálás adatai szerint 50 765-en vallották magukat német anyanyelvűnek. Német nemzetiségűnek ezzel szemben csupán 8640-en. Az országban összesen 90 olyan település volt, ahol a német nemzetiségű lakosok aránya elérte vagy meghaladta a 10%-ot. Baranyában 53, Tolnában 18, Bács-Kiskunban 6, Komárom 5, Vas 4, Somogy 2, Veszprém 1, Győr-Sopron 1. Ebből 30% fölötti arány 23 községben volt kimutatható. Legmagasabb arányban a következő településeken éltek németek: Ófalu 91,9 %, (792/728), Vaskeresztes 76,1 % (547/416), Óbánya 65,7 % (347/228), Görcsönydoboka 61,5 % (813/500), Püspöklak 61,1 % (898/549), Szür 50,5 % (521/263). Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.
Tatán a Miklós-malomban német nemzetiségi bázismúzeum nyílt. A múzeum anyaga 1983 végén költözött át a Nepomuk-malomba. A Német Szövetség felmérte az országos választmányi tagok segítségével a kétnyelvű táblák helyzetét. Vegyes képet kaptak. Voltak megyék, ahol megértéssel fogadták az intézkedést (pl. Baranya). Egyes megyékben csak hosszas egyeztetések után fogadták el a Szövetség javaslatait (pl. Komárom, Bács-Kiskun, Pest, Tolna, Vas, Somogy). Győr-Sopron és Veszprém megyékben egyáltalán nem tettek ki kétnyelvű táblákat. 2000. április 29.Johannes Rau, aki a közép-európai államfők magyarországi találkozójára érkezett Magyarországra, Balatonöszödön találkozott Heinek Ottóval és Albert Vendellel, a Veszprém-megyei Német Kisebbségi önkormányzatok Szövetségének elnökével. |
kapcsolódók
további kronológiák
|