>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Hazafias Népfront

A Szövetséget felvették a Hazafias Népfront tagjai közé.

A Hazafias Népfront Központi Tanácsának konferenciája. A második napon felszólalt Wild Frigyes. Hangsúlyozta, hogy a Hazafias Népfrontnak fokozottan kell foglalkoznia a nemzetiségek kulturális helyzetével és igényeivel.

Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.

A Szövetség a Hazafias Népfront Országos Tanácsával folytatott megbeszélés értelmében elhatározta, hogy kiépíti országos aktívahálózatát a németek által is lakott területeken. Ezek a tervek szerint szorosan a helyi és a járási Népfrontbizottságok keretei között kell, hogy működjenek.

A Hazafias Népfront III. Kongresszusa Budapesten, amelyen a nemzetiségi szövetségek főtitkárai is megjelentek. Nevükben Szilágyi Péter (román szövetség) szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek számára 1945. április 4-e a teljes szabadságot hozta el, s mára megvalósult a teljes egyenjogúság. A nemzetiségek azonosulnak a marxista-leninista nemzetiségi politikával.

A Német Szövetség jubileumi ünnepsége, amelyen megjelent Hódi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A kultúrműsorban a legjobb kultúrcsoportok, két fúvószenekar és egy NDK állami együttes vett részt.

A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.

A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).

2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.

3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.

A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.

4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.

5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.

8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.

9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.

Küldöttjelölő gyűléseket tartottak országszerte a Kongresszusra a Hazafias Népfront szervezésében. A mintegy 100 gyűlésen 7000 ember vett részt.

A Vas Megyei Tanács és a Hazafias Népfront megbízásából egy 3 fős delegáció vett részt a karintiai Eisenkappel-ben megrendezett népcsoportok találkozóján a Karintiai Szlovén Néptanács meghívására. A küldöttek a megyei tanács nemzetiségi bizottságának tagjai voltak. Német részről Bernhard Schmalzel utazott.

A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ülésezett. Megvitatták a megyei nemzetiségi bizottságok, ill. albizottságok tevékenységét. A tanácskozáson részt vettek a szövetségek főtitkárai is. A bizottságok többsége 1978/79-ben, a kongresszusok után jött létre. Ezek 9 megyében, a Hazafias Népfront megyei bizottságai mellett nemzetiségi bizottságként, a többi nemzetiségek által is lakott megyében a megyei tanács albizottságaiként működtek. Mohácson és Bonyhádon a városnak saját kisebbségi bizottsága volt.