>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Minisztertanács

A miniszterelnök rendkívüli és kibővített Minisztertanácsot hívott össze, melyen a németek kitelepítésével foglalkoztak. Hosszas vita után a Minisztertanács a hazai német nemzetiség kitelepítésének szükségessége mellett foglal állást, és a kitelepítendők létszámát mintegy 303 000-ben főben határozta meg

A Minisztertanács ülése heves vita után túlnyomó többséggel, név szerinti szavazáson elfogadta a kollektív bűnösség elvén alapuló rendeletet.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..."

A 84/1950. M. T. sz. rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetése tárgyában. "1.§ /1/ A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni... 3.§ /1/ Az áttelepítésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak és az erre vonatkozó rendelkezések szerint jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai..."

A 11/1955. M. T. sz. rendeletben a Minisztertanács hatálytalanította az egy évtizede érvényben levő, főleg a magyarországi németség névmagyarosítását nehezítő belügyminisztériumi rendeletet. Ezzel egyszerűbbé vált a névváltoztatási eljárás.

A Minisztertanács Tanácsi Hivatala 507./1979. M.T. T.H. sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyveztetéséről. Elkészült a nemzetiségi utónevek (szövetségekkel egyeztetett) érvényes listája. Fellelhető: Ladó János: Magyar utónévkönyv függeléke. A nemzetiségi névre való keresztelésnél ill. névadásnál nem lehetett megkövetelni a nemzetiséghez való tartozás bizonyítását.

A Szövetség Közművelődési Bizottsága keretében létrehozták a Képzőművészeti szekciót.

A 103/1979. MK. 6. számú oktatási miniszteri utasítás szerint a nemzetiségi általános iskolák 8 éves teljes óraszámát tekintve, 7616 órából 4512 órát nemzetiségi nyelven, a többit magyarul kell tartani. Az utasítás lehetővé tette, hogy további órákat is tartsanak nemzetiségi nyelven. A nemzetiségi gimnáziumokban a két nyelv aránya 50-50%.

Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 507/1979. MT HT sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyvezetéséről, amely az anyakönyvi utasítás 43. § /9/ bekezdéséhez adott útmutatást. A nemzetiség igazolását eszerint nem szabadott kérni a szülőktől.

Losonczy Pál, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke 20. kerületi látogatása alkalmával felkereste a Szitás utcai német óvodát is, s megbeszélései alkalmával tájékozódott a német nyelvű oktatás helyzetéről a kerületben.

A Szövetség meghívására a Baden-Württenbergi Községi Önkormányzatok Szövetsége 3 fős delegációt küldött Magyarországra. A Szövetség mellett tárgyalásokat folytattak a Hazafias Népfront, az Oktatási Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának illetékeseivel a magyarországi németek által lakott települések és a németországi települések közötti kapcsolatok elmélyítéséről és új kapcsolatok felvételének lehetőségéről. Tárgyalásaikon megegyeztek két közhasznú alapítvány létrehozásáról, amelyek egyrészt a partnerkapcsolatok ápolását segítenék elő, másrészt az infrastrukturális fejlesztésekhez anyagi támogatást nyújtanának. Az egyik alapítvány székhelye Stuttgartban, a másiké Budapesten lesz.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.