>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Nemzetiségi Szövetségek

Az MDP PB határozata a nemzetiségi szövetségek feladatait következőképpen határozta meg: "A szövetségek fő feladatának saját nemzeti kultúrájuk ápolását kell tekinteni, de el kell érni, hogy ezen keresztül aktívabbá váljanak a politikai és társadalmi élet minden területén... El kell érni, hogy a párt helyes politikája a nemzeti kérdésben teljes mértékben érvényre jusson. E munka során szívós felvilágosító és meggyőző munkát kell folytatni, hogy a nemzeti kisebbségek bátran éljenek jogaikkal." A szövetségek továbbra is a Népművelési Minisztérium felügyelete alatt maradtak.

A nemzetiségi szövetségek arra kérték a Művelődési Minisztériumot, hogy a kultúrcsoportok utaztatására évi 6 alkalommal 1-1 hétre engedje át részükre a minisztérium autóbuszát (nemzetiségi autóbusz).

Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.

A 4 nemzetiségi szövetség főtitkárai találkoztak Kállay Gyulával, a kormány elnökhelyettesével.

A szlovák, a délszláv és a német szövetség vezetői az NDK-ba utaztak, hogy részt vegyenek a szorbok hivatalos szervezetének 50 éves jubileumi ünnepségén.

A Hazafias Népfront III. Kongresszusa Budapesten, amelyen a nemzetiségi szövetségek főtitkárai is megjelentek. Nevükben Szilágyi Péter (román szövetség) szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetiségek számára 1945. április 4-e a teljes szabadságot hozta el, s mára megvalósult a teljes egyenjogúság. A nemzetiségek azonosulnak a marxista-leninista nemzetiségi politikával.

Kéthetes továbbképzés kezdődött az Oktatási Minisztérium és a szövetségek szervezésében a nemzetiségi kultúrcsoportok vezetői és tagjai számára. A tanfolyam az elméleti kérdések megvitatása mellett a táncok, dalok, színdarabok begyakorlására koncentrált.

Az Művelődési Minisztériumban főosztályvezetői értekezleten vitatták meg a nemzetiségi szövetségek alapszabályainak tervezetét.

Aczél György fogadta a nemzetiségi szövetségek főtitkárait. A kongresszusok után megbeszélték az elmúlt évek tapasztalatait, és a jövőbeni feladatokat. Aczél megjegyezte, hogy bár Magyarország szomszédaihoz képest nálunk a legkisebb a nemzetiségek aránya, a marxista-leninista nemzetiségi politikát kívánjuk gyakorolni, szem előtt tartva a szocialista patriotizmus követelményeit.

Békéscsabán tartották az első Országos Nemzetiségi Úttörőfesztivált. Az úttörőket a szövetségek választották ki. Minden nemzetiségből egy-egy résztvevő elszavalta Petőfi "Egy gondolat bánt engemet" című költeményét anyanyelvén. A fesztivált a korszakban pár évenként rendszeresen megtartották Békéscsabán.