>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEV)

A Szövetség főtitkára a Művelődési Minisztérium instrukcióinak megfelelően közölte Povl Skadegård-dal, az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEV) főtitkárával, hogy egyelőre nincs napirenden a magyarországi németek és a szervezet hivatalos kapcsolatfelvételének ügye, s nem aktuális a szervezet vezetőinek tervezett magyarországi utazása sem.

A Művelődési Minisztérium és a Külügyminisztérium elviekben engedélyezte Wild Frigyesnek, hogy a FUEV számára a magyarországi németség helyzetéről egy kötetbe (Handbuch der Europäischen Volksgruppen) ismertetőt írjon. Ennek előfeltételeként az előzetes egyeztetést adta meg.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya nem engedélyezte, hogy a Szövetség belépjen a FUEV-be. A döntés indoklása: a baráti országok számára elfogadhatatlan csoportok is tagjai a szervezetnek, úgymint a Németországi Lengyelek Szövetsége és a Szudétanémet Tanács. A nem hivatalos kapcsolattartás ellen nem emelnek kifogást, de közölték, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a Szövetség a minisztérium mellőzésével ápolna kapcsolatot a szervezettel.

A Szövetséget felvették Münchenben a FUEV tagjai közé.

A Szövetség tanácstermében a Kisebbségi Kerekasztal tagjai találkoztak a FUEV Magyarországon tartózkodó funkcionáriusaival.

A FUEV Budapesten tartotta soron következő kongresszusát, amelynek előkészítésében komoly szerepet vállalt a Szövetség is. A védnökséget Göncz Árpád vállalta. A kongresszuson Wolfart János a német népcsoport magyarországi helyzetéről, Hambuch Géza pedig a Szövetségről tartott előadást.

A Kisebbségek Napja. A Kisebbségekért díj német kitüntetettjei: Kaltenbach Jenő, a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület és a FUEV.

A FUEV a szlovákiai Komárno-ban tartotta konferenciáját.