>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Ungarndeutschen)

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.

Az NDK nagykövete, Karl-Heinz Lugenheim felkereste a Szövetség vezetőségét.

Kiállítás nyílt Pécsett a Helyőrségi Művelődési Otthonban a Szövetség Képzőművészeti Szekciója három tagjának - Koch Aurél, Pantl Mihály, Huber András - képeiből.

115 Tolna-megyei szerb és német nemzetiségű értelmiségi találkozója Szekszárdon. A konferencián Szende Béla, a Szövetség elnöke is felszólalt.

A Szövetség az NDK Kulturális és Információs Központjával közösen megszervezte "A magyarországi németek ma" című rendezvénysorozatot. Ennek keretében tartották meg a "Ki tud többet a magyarországi németekről?" és a "Ki tud többet az NDK-ról?" című vetélkedőket, amelyek résztvevői a Leőwey, a Kossuth és a Frankel gimnáziumok diákjai voltak.

Az osztrák nagykövet látogatást tett a Szövetségben. Felvetette néhány ausztriai gyerek magyarországi nyaraltatásának ötletét. Ezt a Külügyminisztérium a hivatalos kezdeményezések új lépéseként értelmezte, de felkérte a főtitkárt, hogy az esetleges új kezdeményezések elől udvariasan térjen ki, mivel 1976 óta él egy egyezmény az Osztrák Családügyi Minisztérium és az Állami Ifjúsági Bizottság között. Az ötlet megvalósításáról ennek keretében lehet csak szó, a Szövetségen keresztül azonban semmiképpen sem.

Kohl kancellár hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodott, s fogadta a Szövetség vezetőségét is.

A Szövetség Ifjúsági Bizottsága pályázatot hirdetett a Neue Zeitungban "Ifjúság és Béke" (Jugend und Frieden) címmel, a felszabadulás 40. évfordulója és az Ifjúság Éve alkalmából. Olyan elbeszéléseket, tanulmányokat, verseket, elemzéseket és riportokat vártak, amelyek bemutatják a magyarországi németek elmúlt 40 évét, az itt élő nemzetiségek sorsközösségét, valamint a német ifjúság hétköznapjait.

Agstner osztrák nagykövet meghívta a Szövetség elnökségét egy eszmecserével egybekötött vacsorára, és egy konferenciára, melyet az Osztrák Kelet- és Dél-Kelet Európa Intézet rendezett a magyarországi németek történetéről. Szóba került a könyvadományok lehetősége, s az is, hogy fontolóra kellene venni, hogy a két ország közti kulturális megállapodásban szerepeljen-e egy olyan fejezet, amely a magyarországi németekkel kapcsolatos együttműködésre vonatkozna.

A baranyai német és délszláv nemzetiségi munkacsoportok alakuló ülése. A Szövetség Országos Választmányának baranyai tagjai a munkacsoport elnökévé Báling Józsefet (Dunántúli Napló főszerkesztője) választották. Az indoklás szerint nem lehet mindent a budapesti központból megoldani, s a helyi viszonyok ismerete lehetővé teszi az eseményekre, a problémákra való gyors reagálást.