>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MINISZTÉRIUMOK >> Kulturális Minisztérium

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 11. számú törvényrendelete értelmében a Művelődési Minisztérium feladatait a Kulturális és az Oktatási Minisztérium vette át.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya két történész segítségével elkészített egy ajánló listát olyan nemzetiségi személyekről, akikről a jövőben utcát, vagy intézményeket lehet elnevezni. A német listán a következők szerepelnek: Ajtósi Dürer Albrecht, Aulich Lajos, Brunswick Teréz, Czelder Orbán, Lebstück Mária, Leiningen Károly, Lenau Nikolaus, Muck Lajos, Pöltenberg Ernő, Práger Ármin, Rothziegel Leo, Schweidel József, Wallisch Kálmán, Gottfried Lehmann, August Gottlieb Wimmer, Kerner Stephan, Mauterer János, Eisel Károly, Essl András, Frankel Leó. Geyer Flórián, Gion János, Gion Péter, Heltai Gáspár, Poór /Bauer/ József.

Az összeállított listán szereplők jó része nem tartozott a magyarországi német nemzetiséghez, vagy osztrák volt, vagy németországi német. 1976 végén egy utólagos egyeztetés előtt a Szövetség Aulichot, Czeldnert, Esslt, Lenaut, Muckot és Kernert tartotta mindenképpen elfogadhatónak. A többi személlyel kapcsolatban további vizsgálatot tartott szükségesnek.

A Kulturális Minisztérium egy megállapodás-tervezetet küldött el a Szövetségnek, melynek tárgya a Szövetség és az NDK Kulturális és Információs Központja jövőbeni - eddig meglehetősen formális - együttműködésének bővítése volt. E szerint a Központ előadókkal segíti a nemzetiségi pedagógusok képzését, lektorai segítséget nyújtanak szemléltető eszközök, hangszalagok készítésénél, tanfolyamokat szervez, mesefilmeket, hangosfilmeket kölcsönöz, és lehetőséget teremt német nyelvű irodalom vásárlására. A Szövetség cserébe a Neue Zeitungon keresztül propagálja a Központ rendezvényeit, és évente két közös programot rendez a Központ munkatársaival.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága napirendre tűzte az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös előterjesztésében "A nemzetiségek helyzete Magyarországon" című témát.

Ötéves együttműködési megállapodást kötöttek a szövetségek és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A TIT vállalta, hogy gyakrabban tart nemzetiségi nyelven előadásokat, s arra törekszik, hogy a nemzetiségek történetét megismertesse a magyar anyanyelvű lakossággal. A felek Országos Nemzetiségi Munkabizottságot hoztak létre a munka szervezésére. Elnöke a Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztálya részéről Kővágó László lett. A megyékben megyei nemzetiségi munkabizottságok alakultak. (Az együttműködés idővel teljesen formálissá vált, ezért 1985 májusában új megállapodást kötöttek a felek, és a bizottság helyett létrehozták a TIT-en belül a Nemzetiségek Országos Tanácsát)

Pozsgay Imre Kulturális Miniszter fogadta a szövetségek frissen megválasztott főtitkárait és titkárait.

A Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Osztálya a szövetségekkel együtt pályázatot hirdetett (német részről a Neue Zeitungban) a civil ünnepségekkel kapcsolatos folklór anyag összegyűjtésére a nemzetiségek nyelvén. A megfogalmazott cél szerint impulzust kívántak adni a civil ünnepek tartásának és azok szocialista tartalmú erősítésének a nyertes pályázatokból összeállított programfüzetekkel. (horvát-szerb ill. szerbhorvát, román, német, szlovák és szlovén nyelven) A meghirdetett kategóriák: keresztelő (névadó), esküvő, temetés.

Claus Klotz vitaanyagot készített a Szövetség ülésére "A nemzetiségi hídszerep néhány kérdéséről a magyarországi németek vonatkozásában" címmel. Elképzelése szerint ez a szerep kiterjeszthető lett volna az NSZK-ra is, ez azonban az MSZMP és a Kulturális Minisztérium elképzeléseivel nem találkozott.

Pozsgay Imre Kulturális miniszter létrehozta a Nemzetiségi Tanácsadó Bizottságot. A Nemzetiségi Osztály a Tanácsadó Bizottság Titkárságaként működött tovább. Az átszervezés nem hozott lényeges változást a nemzetiségi politikában. Kormányszinten továbbra sem volt önálló fóruma.