Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 31       Lapozás: 1-10 | 11-20 | 21-30 | 31-31

Intézménymutató: MINISZTÉRIUMOK >> Művelődési/Művelődésügyi Minisztérium


1971. december 6–11.

Wild Frigyes Kővágó Lászlóval, a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetővel az NDK-ba utazott, ahol tárgyalásokat folytatott az NDK Kulturális-, Oktatásügyi- és Külügyminisztériumában, valamint a Liga a Népek Barátságáért (Liga für Völkerfreundschaft) vezető munkatársaival. Téma: a magyarországi németek oktatási és kulturális szükségleteinek kielégítésére vonatkozóan nyújtandó NDK segítség.

1972. május 20.

A Művelődési Minisztérium és a Német Szövetség vendégeként Magyarországra érkezett a Karl-Max-Stadt-i Városi Színház 26 fős társulata. Hétszer adták elő Kleist "Der zerbrochene Krug" című drámáját Budapesten, Tatabányán, Pécsett és Hajóson.

1972. november 15.

A Szövetség megállapodást kötött a Baranya-megyei Tanáccsal. A megállapodás értelmében a Tanács a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozó üléseire a Szövetség is meghívót kapott. Támogatta, hogy a tanácsi választásokon a német nemzetiségű képviselők megfelelő számban szerezzenek képviselői helyeket. A németek által is lakott falvakban a községtáblák, utcanévtáblák németül is kifüggesztésre kerüljenek. Igyekszik a nemzetiségi oktatás anyagi feltételein javítani. A Szövetség a megállapodás megkötése előtt nem egyeztetett hivatalos formában a Művelődési Minisztériummal, ezért felhívták a főtitkár figyelmét, hogy hasonló esetben a jövőben tegyen eleget bejelentési és előzetes egyeztetési kötelezettségének.

1973. január 1.

A Művelődési Minisztérium tulajdonát képező 33 személyes autóbuszt többé nem bocsátották a nemzetiségek rendelkezésére a kultúrkörutakra. Ehelyett a szövetségeknek ezután bérelniük kellett az autóbuszokat. A költségeket a kulturkörutak előirányzataiból kellett fedezni.

1974. január 4.

A Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztálya az NDK-val megkötött államközi kulturális egyezmény értelmében pályázati felhívást tett közzé a Neue Zeitungban. Eszerint sikeres magyarországi felvételi esetén a német nemzetiségű fiatalok NDK-beli felsőoktatási intézményekben tanulhattak német nyelv és irodalom, valamint népművelői szakon.

1974.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 11. számú törvényrendelete értelmében a Művelődési Minisztérium feladatait a Kulturális és az Oktatási Minisztérium vette át.

1983. április 21.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályán tanácskozást tartottak a nemzetiségi szövetségek képviselőivel. A megbeszélés tárgya a családi ünnepek társadalmi keretekben, nemzetiségi nyelven történő megtartása volt. A szövetségek vállalták, hogy az esküvői, névadói és temetési szertartások hivatalos, szöveghű fordításait elkészítik.

1983. június 22.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya nem engedélyezte, hogy a Szövetség belépjen a FUEV-be. A döntés indoklása: a baráti országok számára elfogadhatatlan csoportok is tagjai a szervezetnek, úgymint a Németországi Lengyelek Szövetsége és a Szudétanémet Tanács. A nem hivatalos kapcsolattartás ellen nem emelnek kifogást, de közölték, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a Szövetség a minisztérium mellőzésével ápolna kapcsolatot a szervezettel.

1984. december 3.

A Művelődési Minisztérium nem emelt kifogást az ellen, hogy a Szövetség hivatalosan fogadja irodájában Heinrich Reitingert, amennyiben Budapestre látogatna.

1986. szeptember 19.

Hambuch Géza véleményezte a "Javaslat a nemzetiségi szövetségek szervezeti fejlesztésére, az irányítás korszerűsítésére" című javaslatot. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy szükség lenne a nemzetiségek helyi, területi szerveire, mivel jelenleg valóban a Titkárság dominanciája érvényesül. A Szövetség azt javasolta, hogy a nemzetiségi szövetségek felügyeletét a jövőben az Művelődési Minisztérium helyett általánosabb hatáskörrel rendelkező kormányzati szerv lássa el.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>