>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MINISZTÉRIUMOK >> Oktatási/Oktatásügyi/Közoktatásügyi Minisztérium

Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályvezetője Bernula Mihály és Vihar Béla költő felkeresték a gyulai Bălcescu Gimnázium német nemzetiségű, erdélyi szász származású igazgatóját, Wild Frigyest (Friedrich Wild). A megbeszélés tárgya az volt, hogy miként lehetne a hazai németséget megszervezve a kisebbség kulturális hagyományait megőrizni és ápolni. Megegyeztek abban, hogy kísérleti jelleggel alakítanak néhány német kultúrcsoportot és ezekkel néhány vendégjátékot szerveznek olyan területeken, ahol nagyobb arányban él német nemzetiségű lakosság.

Az első kultúrcsoport Eleken a Békés-megyei Tanács Oktatásügyi Osztálya és Wild Frigyes együttműködésének eredményeként alakult.

Az OM 1951 évi 15. sz. tv. r.: "Azokban a községekben, ahol 15, egy nemzetiséghez tartozó tanköteles szülője kívánja, biztosítani kell, hogy ezek a tankötelesek a szülők kívánságának megfelelően: anyanyelvükön részesüljenek oktatásban, - ez esetben a magyar nyelvet és irodalmat kötelező tantárgyként tanulják - vagy anyanyelvüket az általános iskolában kötelező tantárgyként tanulják".

A Nemzetiségi Osztály megbízást adott egy a magyarországi német népdalokból szerkesztett kötet összeállítására. Az első négy feltérképezendő területként Baranyát /Vargha Károly/; a Bakony-vidékét /Békefi Antal/, Somogy és Pest megyét /Hollós Lajos/ jelölték meg.

Az Oktatásügyi Minisztérium arról rendelkezett, hogy szeptembertől Budapesten, Kőszegen és Pécsett egy-egy gimnáziumban német nyelvű párhuzamos osztályokat kell beindítani.

Kéthetes továbbképzés kezdődött az Oktatási Minisztérium és a szövetségek szervezésében a nemzetiségi kultúrcsoportok vezetői és tagjai számára. A tanfolyam az elméleti kérdések megvitatása mellett a táncok, dalok, színdarabok begyakorlására koncentrált.

A nemzetiségek jubileumi ünnepe a felszabadulás tiszteletére a Madách Színházban. Az ünnepségen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP KB tagja, Ilku Pál Oktatási Miniszter, Gyenes András külügyminiszter helyettes és Herbert Plaschke, az NDK nagykövete is. A főtitkárok anyanyelvükön szólaltak fel.

Megjelent az oktatásügyi miniszter rendelete az Oktatási Minisztériumi Nemzetiségi Bizottság felállításáról. A miniszter melletti konzultatív szervnek mintegy 20 tagja volt. /Központi államigazgatási szervek képviselői, a nemzetiség szövetségek főtitkárai, így Wild Frigyes is./ A bizottság feladata az volt, hogy a nemzetiségi politika alapvető irányelveire javaslatokat fogalmazzon meg, tanulmányozza a küszöbön álló nevelési, oktatási, népművelési feladatokat, s ezekről információs anyagokat állítson össze. A bizottság munkája 1975-től szünetelt.

Az Oktatási Minisztérium, a KISZ, az Úttörőszövetség és a nemzetiségi szövetségek a felszabadulás 30. évfordulója alkalmából pályázatot hirdettek korcsoportok szerint, ("Írjunk és olvassunk anyanyelvünkön!" - Schreiben und lesen wir in unserer Muttersprache!) általános iskolai alsó tagozatosoknak, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak és egyetemi és főiskolai hallgatóknak.

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1974. évi 11. számú törvényrendelete értelmében a Művelődési Minisztérium feladatait a Kulturális és az Oktatási Minisztérium vette át.

Nemzetiségi Oktatási Bizottság alakult az Oktatási Minisztérium keretein belül.