>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: PÁRTOK >> MSZMP

A délszláv és a német szövetség levélben fordult a Magyar Rádió elnökéhez, s az MSZMP Baranya-megyei Végrehajtó Bizottsága Agit. Prop. Osztályához, hogy a Pécsi Stúdió nemzetiségi adásait az 1957. szeptember 5-ig követett gyakorlatnak megfelelően a jövőben is 19 és 20 óra közt sugározza, ne a megváltozott műsorrend szerinti 16 és 17 óra között. A kérést elutasították azzal az indoklással, hogy a Kossuth Rádión sugárzott Esti Krónika, valamint a Petőfin beindított, a vidéki lakosság kulturális igényeit kiszolgáló színházi közvetítések elsőbbséget élveznek. Az indoklás szerint a változtatás csak a nyári hónapokban okozhat egyébként is problémát, amikor a parasztok a földeken dolgoznak. De a parasztok 19 órakor is kint vannak még a földeken, tehát a nyári időszak hallgatottsága amúgy is alacsony.

Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.

Az MSZMP PB áttekintette a magyarországi nemzetiségek helyzetét és határozatában a következőket fogalmazta meg: "A Központi Bizottság szigorúan őrködik a nemzetiségek jogainak sérthetetlensége és teljes érvényesülése fölött. Minden pártszervezettől elvárja, hogy harcoljon a nemzetiségi politikával szemben helyenként még felmerülő meg nem értés ellen, és következetesen tegyen meg mindent azért, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi a nemzetiségi politikában érvényre jussanak."

Az MSZMP PB 1958. október 7-i határozatának megfelelően a Szövetség megtartotta I. Országos Munkaértekezletét, amelyen kb. 150-en vettek részt. A konferencián megjelent Benke Valéria, oktatási miniszter is. A gyűlésen áttekintették az eddigi eredményeket és a jövőre vonatkozó célokat. Megfogalmazták, hogy a Szövetség munkáját a jövőben szélesebb társadalmi alapokra kell helyezni. A Szövetség hitet tett a mezőgazdasági szakszövetkezetek népszerűsítésének fontossága mellett. Hangsúlyozta a magyar nép és a hazai német kisebbség közti megbonthatatlan barátságot. A szövetségen belül megalakult a konzultatív szerepet játszó Társadalmi Bizottság. A Neue Zeitung főszerkesztője Frank László lett.

A Szövetség 2. Országos Munkaértekezlete 147 küldöttel. Wild Frigyes a szocializmus eredményeinek ismertetése után kitért a magyarországi németek helyzetére. Kiemelte, hogy a Szövetség maga is tevékenyen részt vett a Tsz-szervezésekben. A megélénkülő rokonlátogatásokat egyfelől pozitívan értékelte, másfelől azonban megjegyezte, hogy ennek elkerülhetetlenül vannak negatív következményei is, úgymint a kémkedés, a német gazdasági csoda külső megjelenésének romboló hatása az itthon maradottakra. Külön kiemelendőnek tartotta a művészeti csoportok számának növekedését, és az oktatás frontján elért mennyiségi eredményeket. A Neue Zeitung főszerkesztője Hambuch Géza lett. A vendégek közt megjelent Demeter Sándor az MSZMP KB tagja és Mészáros György a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője.

A Német Szövetség jubileumi ünnepsége, amelyen megjelent Hódi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A kultúrműsorban a legjobb kultúrcsoportok, két fúvószenekar és egy NDK állami együttes vett részt.

A Művelődési Minisztérium felkérte a Szövetséget, hogy az MSZMP PB számára határozathozatal előkészítése céljából készítsen egy mindenre kiterjedő, alapos szakmai anyagot, amely a németek politikai, kulturális és gazdasági helyzetét, problémáit ismerteti, és javaslatokat fogalmaz meg.

Az MSZMP PB "Szigorúan Bizalmas!" határozatot hozott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felmerülő ügyekről. Eszerint a nemzetiségi politika határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siettetésének koncepcióját. Bár a média a határozat szerint nem fordított kellő figyelmet a nemzetiségekre, a legnagyobb probléma mégis a nemzetiségi oktatásban van. Már az óvodában nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre. 1960 szeptemberében került bevezetésre a kétnyelvű oktatás, de a támogatás hiánya miatt ezek sem tekinthetők elég eredményesek. A nyelvoktató általános iskolákban mindenütt heti 4 órára kell emelni a németórák számát. A nemzetiségek által nagyobb számban lakott településeken, különösen a határmenti területeken meg kell oldani a kétnyelvű feliratok, hirdetmények kérdését. A határozat aláhúzta, hogy PB 1958-as határozatának kétnyelvű feliratokról szóló részét Zala kivételével nem hajtották egységesen végre. Felvetette, hogy esetenként utcákat, tereket kellene elnevezni a lakosság nemzetiségét képviselő jelentős személyiségekről. Erőteljessé vált az NSZK-ból irányított propaganda a német lakosság körében - a sajtó, rokonlátogatás, könyvek útján.

Az MSZMP Agit. Prop. Bizottságának állásfoglalása a szövetségek kongresszusairól. "A Művelődésügyi Minisztérium nyújtson az eddiginél nagyobb lehetőséget a nemzetiségi szövetségek külföldi kapcsolatai számára. Ennek keretében a szövetségek - állami szervek útján az érvényes államközi szerződések keretében - lépjenek kapcsolatba szomszédos országok kulturális szervezeteivel. Bizonyos esetekben az NDK illetékes szervei és a nyugatnémet KP segítségét igénybe véve nyugatnémet kulturális szervezetekkel."

A nemzetiségek jubileumi ünnepe a felszabadulás tiszteletére a Madách Színházban. Az ünnepségen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP KB tagja, Ilku Pál Oktatási Miniszter, Gyenes András külügyminiszter helyettes és Herbert Plaschke, az NDK nagykövete is. A főtitkárok anyanyelvükön szólaltak fel.