>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn) >> Oktatási Bizottság

A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.

A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).

2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.

3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.

A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.

4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.

5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.

8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.

9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.

Ülésezett a Szövetség IV. Kongresszusa. Wild Frigyes nyugdíjba vonult, az új főtitkárnak az Országos Választmány Réger Antalt javasolta. Elnök Krauth János; alelnökök Röckl József (Josef Röckl) és Hambuch Géza. A Titkárság 3 bizottságának elnökei: Szende Béla (oktatási), Szeitl Éva (kulturális) és Kerner Lőrinc (Lorenz Kerner) (sajtóbizottság). A Titkárság tagja volt még Gráber György (Georg Gráber) is, a Neue Zeitung főszerkesztője.

A Szövetség elfogadott alapszabálya az elozore épült, a delegálás rendje azonban megváltozott: ...-500 lakosú települések 1-2, 500 fölöttiek 2-5 képviselőt delegálhattak. Több kistelepülés összefogva delegálhatott 1 főt. Az országos választmánynak 75 tagja volt.

A Szövetség kongresszusi határozataiba az MSZMP KB. Agit. Prop. Bizottságának 1973. márciusi állásfoglalása alapján bekerült, hogy "Mihelyt hazánk és az NSZK között a diplomáciai kapcsolatok létrejönnek, s ezáltal a kulturális lehetőségek bővülnek, szövetségünk vizsgálat tárgyává teszi ausztriai és NSZK-beli haladó és demokratikus szervezetekkel és személyekkel a kapcsolatfelvételt."

A Szövetség Anyanyelv-oktatási Bizottsága kérdőíveket küldött ki, amivel fel akarta mérni a német nemzetiségi nyelvet is oktató általános iskolák és óvodák helyzetét, személyi és tárgyi ellátottságát, valamint a kulturális és szakmai munkát.

Ülésezett a Szövetség Anyanyelvi Oktatási Bizottsága Sopronban. A megbeszélés témája a német óvónőképzés. Sopronban 1959/60 óta volt óvónőképzés, s kezdetben évente 1-2 német óvónő végzett. 1973 óta 8 hallgatót vettek fel. A következő években lehetővé vált a nyelvi továbbképzés az NDK-ban.