>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Ungarndeutschen) >> Kulturális és Közművelődési Bizottság

A Szövetség Kongresszusa, amelyen 99 tagú Országos Tanács alakult. Tiszteletbeli elnök Wild Frigyes, elnök Krauth János, elnökhelyettesek Hambuch Géza, Röckl József, Böhm András (Andreas Böhm), főtitkár Réger Antal, titkár Claus Klotz, főszerkesztő Leipold Péter. Az Oktatási Bizottság elnöke Szende Béla, Kulturális/Közművelődési Bizottság elnöke Wolfart János (Johann Wolfart), a Sajtóbizottság elnöke Kerner Lőrinc. A Szövetség költségvetési támogatásáról is tájékoztatták a küldötteket. (1974: 1 731 000. Ft; 1975: 2 053 000. Ft; 1976: 2 219 000. Ft; 1977: 2 303 000. Ft; 1978: 2 395 000. Ft.) A Szövetség új német nevet vett fel, amely az évszázados együttélést jobban kifejezte: Demokratischer Verband der Ungarndeutschen.

A Szövetség Közművelődési Bizottsága keretében létrehozták a Képzőművészeti szekciót.

A 103/1979. MK. 6. számú oktatási miniszteri utasítás szerint a nemzetiségi általános iskolák 8 éves teljes óraszámát tekintve, 7616 órából 4512 órát nemzetiségi nyelven, a többit magyarul kell tartani. Az utasítás lehetővé tette, hogy további órákat is tartsanak nemzetiségi nyelven. A nemzetiségi gimnáziumokban a két nyelv aránya 50-50%.

Megjelent a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 507/1979. MT HT sz. körlevele a nemzetiségi utónevek anyakönyvezetéséről, amely az anyakönyvi utasítás 43. § /9/ bekezdéséhez adott útmutatást. A nemzetiség igazolását eszerint nem szabadott kérni a szülőktől.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya nem engedélyezte, hogy a Szövetség belépjen a FUEV-be. A döntés indoklása: a baráti országok számára elfogadhatatlan csoportok is tagjai a szervezetnek, úgymint a Németországi Lengyelek Szövetsége és a Szudétanémet Tanács. A nem hivatalos kapcsolattartás ellen nem emelnek kifogást, de közölték, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a Szövetség a minisztérium mellőzésével ápolna kapcsolatot a szervezettel.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.