Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Intézménymutató: MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZÖVETSÉGE >> Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen) >> Országos Választmány 1988. december 3–4. A Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetség új neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Kongresszuson elhangzott, hogy a Szövetségnek, mint a magyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területi és helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége Az elképzelések szerint a Szövetségnek a jövőben már lehet tagsága. A Kongresszus után változások történtek a felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet alakíthattak, a Szövetség területi képviseleteként. A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra. 1990. február 24.A Magyarországi Németek Szövetsége a Néprajzi Múzeumban az 1944/45 fordulóján szovjet munkatáborokba elhurcolt magyarországi németek rehabilitálásával, illetve kártalanításával kapcsolatban nyilvános tanácskozást szervezett. A személyükben érintetteken kívül a kormány, a pártok és a sajtó képviselőit is meghívták. 1990. május 4.Az Országos Választmány ülésén döntöttek arról, hogy ki legyen a magyarországi németek parlamenti képviselő vagy parlamenti biztos jelöltje, amennyiben megvalósulna a kisebbségek parlamenti képviselete. A parlamenti frakciók és a függetlenek képviselőiből álló jelölőbizottságnak június 2-ig kellett javaslatot tennie a 8 kisebbségi jelöltre. A Választmány döntése Hambuch Gézára esett. A választmány ugyanakkor elfogadta a Szövetség új alapszabály tervezetét. 1990. december 6.A magyarországi németek rendkívüli kongresszusán új alapszabályt fogadtak el. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Szövetség szervei: Kongresszus, Országos Választmány, Elnökség, Ellenőrző Bizottság. A Választmány 71 tagja a kongresszusi küldöttekből kerül ki, a többieket a regionális és a helyi egyesületek delegálják. A Szövetség elnöke Manherz Károly, ügyvezető elnök Hambuch Géza. Elnökhelyettesek Kerner Lőrinc, Wild Róbert (Robert Wild), German József (Josef German). A Szövetség titkára Schnaider Ágnes (Agnes Schnaider). |
kapcsolódók
további kronológiák
|