>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: PÁRTOK >> MSZMP >> Központi Bizottság

Az MSZMP PB áttekintette a magyarországi nemzetiségek helyzetét és határozatában a következőket fogalmazta meg: "A Központi Bizottság szigorúan őrködik a nemzetiségek jogainak sérthetetlensége és teljes érvényesülése fölött. Minden pártszervezettől elvárja, hogy harcoljon a nemzetiségi politikával szemben helyenként még felmerülő meg nem értés ellen, és következetesen tegyen meg mindent azért, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi a nemzetiségi politikában érvényre jussanak."

A Szövetség 2. Országos Munkaértekezlete 147 küldöttel. Wild Frigyes a szocializmus eredményeinek ismertetése után kitért a magyarországi németek helyzetére. Kiemelte, hogy a Szövetség maga is tevékenyen részt vett a Tsz-szervezésekben. A megélénkülő rokonlátogatásokat egyfelől pozitívan értékelte, másfelől azonban megjegyezte, hogy ennek elkerülhetetlenül vannak negatív következményei is, úgymint a kémkedés, a német gazdasági csoda külső megjelenésének romboló hatása az itthon maradottakra. Külön kiemelendőnek tartotta a művészeti csoportok számának növekedését, és az oktatás frontján elért mennyiségi eredményeket. A Neue Zeitung főszerkesztője Hambuch Géza lett. A vendégek közt megjelent Demeter Sándor az MSZMP KB tagja és Mészáros György a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának vezetője.

A Német Szövetség jubileumi ünnepsége, amelyen megjelent Hódi Sándor, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára is. A kultúrműsorban a legjobb kultúrcsoportok, két fúvószenekar és egy NDK állami együttes vett részt.

A nemzetiségek jubileumi ünnepe a felszabadulás tiszteletére a Madách Színházban. Az ünnepségen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP KB tagja, Ilku Pál Oktatási Miniszter, Gyenes András külügyminiszter helyettes és Herbert Plaschke, az NDK nagykövete is. A főtitkárok anyanyelvükön szólaltak fel.

Losonczy Pál, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke 20. kerületi látogatása alkalmával felkereste a Szitás utcai német óvodát is, s megbeszélései alkalmával tájékozódott a német nyelvű oktatás helyzetéről a kerületben.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára felkereste a szövetségek vezetőit, s megbeszéléseket folytatott velük a kongresszusok előkészületeiről. Hangsúlyozta a nemzetiségek hídszerepének fontosságát.

Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is.