>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: PÁRTOK >> MSZMP >> Politikai Bizottság

Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is.

Az MSZMP PB áttekintette a magyarországi nemzetiségek helyzetét és határozatában a következőket fogalmazta meg: "A Központi Bizottság szigorúan őrködik a nemzetiségek jogainak sérthetetlensége és teljes érvényesülése fölött. Minden pártszervezettől elvárja, hogy harcoljon a nemzetiségi politikával szemben helyenként még felmerülő meg nem értés ellen, és következetesen tegyen meg mindent azért, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi a nemzetiségi politikában érvényre jussanak."

Az MSZMP PB 1958. október 7-i határozatának megfelelően a Szövetség megtartotta I. Országos Munkaértekezletét, amelyen kb. 150-en vettek részt. A konferencián megjelent Benke Valéria, oktatási miniszter is. A gyűlésen áttekintették az eddigi eredményeket és a jövőre vonatkozó célokat. Megfogalmazták, hogy a Szövetség munkáját a jövőben szélesebb társadalmi alapokra kell helyezni. A Szövetség hitet tett a mezőgazdasági szakszövetkezetek népszerűsítésének fontossága mellett. Hangsúlyozta a magyar nép és a hazai német kisebbség közti megbonthatatlan barátságot. A szövetségen belül megalakult a konzultatív szerepet játszó Társadalmi Bizottság. A Neue Zeitung főszerkesztője Frank László lett.

A Művelődési Minisztérium felkérte a Szövetséget, hogy az MSZMP PB számára határozathozatal előkészítése céljából készítsen egy mindenre kiterjedő, alapos szakmai anyagot, amely a németek politikai, kulturális és gazdasági helyzetét, problémáit ismerteti, és javaslatokat fogalmaz meg.

Az MSZMP PB "Szigorúan Bizalmas!" határozatot hozott a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban felmerülő ügyekről. Eszerint a nemzetiségi politika határozottan elveti a nemzetiségek asszimilációja siettetésének koncepcióját. Bár a média a határozat szerint nem fordított kellő figyelmet a nemzetiségekre, a legnagyobb probléma mégis a nemzetiségi oktatásban van. Már az óvodában nagyobb hangsúlyt kell fektetni erre. 1960 szeptemberében került bevezetésre a kétnyelvű oktatás, de a támogatás hiánya miatt ezek sem tekinthetők elég eredményesek. A nyelvoktató általános iskolákban mindenütt heti 4 órára kell emelni a németórák számát. A nemzetiségek által nagyobb számban lakott településeken, különösen a határmenti területeken meg kell oldani a kétnyelvű feliratok, hirdetmények kérdését. A határozat aláhúzta, hogy PB 1958-as határozatának kétnyelvű feliratokról szóló részét Zala kivételével nem hajtották egységesen végre. Felvetette, hogy esetenként utcákat, tereket kellene elnevezni a lakosság nemzetiségét képviselő jelentős személyiségekről. Erőteljessé vált az NSZK-ból irányított propaganda a német lakosság körében - a sajtó, rokonlátogatás, könyvek útján.

Beszámoló a Szövetségben. Az MSZMP PB határozata szerint minden olyan településen, ahol a lakosság 1/3 nemzetiségi állampolgár, ott kétnyelvű feliratoknak kell szerepelniük a helységnévtáblákon és közintézményeken. (Az 1972-82 közti időszakban az országban összesen 172 településre kerültek fel a két- vagy többnyelvű táblák.) Emellett javasolta nemzetiségi bizottságok alapítását minden olyan megyében, ahol jelentős számú nemzetiségi lakosság él. Konstatálták, hogy a turistaforgalom miatt egyre inkább megélénkültek a német nemzetiségű személyek és német állampolgárok közötti személyes kapcsolatok. Ez nem tekinthető hátrányos folyamatnak. Az NSZK nagykövetsége egyre jobban kereste az alkalmat, hogy kapcsolatba kerülhessen a Szövetséggel, amint az NSZK-ban élő kitelepített németek szervezete is. Egyik legfontosabb Szövetség előtt álló feladat a nemzetiségi tannyelvű iskolák körének bővítése és a diákotthoni férőhelyek számának növelése.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.