>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A Szövetség Anyanyelv-oktatási Bizottsága kérdőíveket küldött ki, amivel fel akarta mérni a német nemzetiségi nyelvet is oktató általános iskolák és óvodák helyzetét, személyi és tárgyi ellátottságát, valamint a kulturális és szakmai munkát.

A Tankönyvkiadónál Ideiglenes Nemzetiségi Szerkesztőségi Tanács jött létre. Évente kétszer ülésezett, s a szövetségek részéről hivatalosan a főtitkárok voltak a tanács tagjai.

A Szövetség pályázatot írt ki helytörténeti kutatásokra.

Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága napirendre tűzte az Oktatási és Kulturális Minisztérium közös előterjesztésében "A nemzetiségek helyzete Magyarországon" című témát.

Az aktuális oktatás statisztikai adatai: 69 óvoda 3656 gyerekkel, 120 pedagógussal. 156 nyelvoktató általános iskola 17 126 gyerekkel és 288 tanárral, 2 kéttannyelvű általános iskola 147 tanulóval és 7 pedagógussal. 3 gimnázium - ebből egy önálló - 308 gyerekkel és 15 tanárral. Egy óvónőképző szakközépiskolai tagozat 24 tanulóval és 2 tanárral. Egy óvónőképző szakközépiskola 332 tanulóval.

Ülésezett a Szövetség Anyanyelvi Oktatási Bizottsága Sopronban. A megbeszélés témája a német óvónőképzés. Sopronban 1959/60 óta volt óvónőképzés, s kezdetben évente 1-2 német óvónő végzett. 1973 óta 8 hallgatót vettek fel. A következő években lehetővé vált a nyelvi továbbképzés az NDK-ban.

A Magyarországi Német Fúvószenekarok első találkozója Pécsett, a Leőwey Gimnázium aulájában 225 zenész részvételével.

Megjelent Manherz Károly: Sprachgeographie und Sprachsoziologie der deutschen Mundarten in Westungarn

Beszámoló a Szövetségben. Az MSZMP PB határozata szerint minden olyan településen, ahol a lakosság 1/3 nemzetiségi állampolgár, ott kétnyelvű feliratoknak kell szerepelniük a helységnévtáblákon és közintézményeken. (Az 1972-82 közti időszakban az országban összesen 172 településre kerültek fel a két- vagy többnyelvű táblák.) Emellett javasolta nemzetiségi bizottságok alapítását minden olyan megyében, ahol jelentős számú nemzetiségi lakosság él. Konstatálták, hogy a turistaforgalom miatt egyre inkább megélénkültek a német nemzetiségű személyek és német állampolgárok közötti személyes kapcsolatok. Ez nem tekinthető hátrányos folyamatnak. Az NSZK nagykövetsége egyre jobban kereste az alkalmat, hogy kapcsolatba kerülhessen a Szövetséggel, amint az NSZK-ban élő kitelepített németek szervezete is. Egyik legfontosabb Szövetség előtt álló feladat a nemzetiségi tannyelvű iskolák körének bővítése és a diákotthoni férőhelyek számának növelése.

Az Oktatási Minisztérium, az Országos Pedagógiai Intézet, a Magyar Pedagógiai Társaság és a nemzetiségi szövetségek először rendezték meg a nemzetiségi pedagógusok országos tanácskozását.