>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A Szövetség és az NDK Kulturális és Információs Központjának közös programja a Központ épületében. "A magyarországi német média bemutatkozik" című rendezvényen bemutatkozott a Neue Zeitung és a televízió és rádió pécsi német nemzetiségi szerkesztősége.

A Szövetség Országos Választmánya változásokról döntött. A Szövetség alelnökei Réger Antal, Manherz Károly (Manherz Károly) és Zorn Antal (Anton Zorn), elnöke pedig Szende Béla lettek.

A Szövetségnél látogatást tett Arthur Agstner osztrák nagykövet. Látogatása tájékozódó jellegű volt. A nagykövet felajánlotta a Szövetség vezetőinek országa segítségét.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztályán tanácskozást tartottak a nemzetiségi szövetségek képviselőivel. A megbeszélés tárgya a családi ünnepek társadalmi keretekben, nemzetiségi nyelven történő megtartása volt. A szövetségek vállalták, hogy az esküvői, névadói és temetési szertartások hivatalos, szöveghű fordításait elkészítik.

A Szövetség javasolta felettes szervének, hogy jó lenne, ha német nemzetiségi egyházi személy is tagja lehetne a Szövetség valamely választott testületének. Jelöltjük Marlok István pilisvörösvári katolikus plébános és Lackner Aladár gyönki evangélikus lelkész volt.

Losonczy Pál, az MSZMP KB tagja, a Minisztertanács elnöke 20. kerületi látogatása alkalmával felkereste a Szitás utcai német óvodát is, s megbeszélései alkalmával tájékozódott a német nyelvű oktatás helyzetéről a kerületben.

A Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Osztálya nem engedélyezte, hogy a Szövetség belépjen a FUEV-be. A döntés indoklása: a baráti országok számára elfogadhatatlan csoportok is tagjai a szervezetnek, úgymint a Németországi Lengyelek Szövetsége és a Szudétanémet Tanács. A nem hivatalos kapcsolattartás ellen nem emelnek kifogást, de közölték, hogy nem tartanák szerencsésnek, ha a Szövetség a minisztérium mellőzésével ápolna kapcsolatot a szervezettel.

A villányi asszonykórus 10 napos előadókörútra Baden-Württenbergbe és Hessenbe utazott.

4. Fúvószenei Találkozó Bonyhádon.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.