Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
1988. november A Vegyesbizottság Münchenben ülésezett. 32 támogatandó projektet soroltak fel. Ezek közül a főleg a magyarországi németek támogatását célzó legfontosabb projektek a következők voltak: a bajai Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (UBZ) támogatása (2 millió DM), a Lenau-ház felépítése (375 000. DM), 100 magyarországi német gimnazista és egyetemista számára németországi ösztöndíjak biztosítása, 25-40 óvónő 4 hetes intenzív németországi nyelvi továbbképzése, 25 középiskolai tanár 3 hetes németországi továbbképzése. 1988. december 3–4.A Szövetség VII. Kongresszusa. A Szövetség új neve ettől kezdve Magyarországi Németek Szövetsége (Verband der Ungarndeutschen). A Kongresszuson elhangzott, hogy a Szövetségnek, mint a magyarországi németek érdekképviseleti szervének erős bázisra, területi és helyi szervekre, nagyobb önállóságra és hatáskörre van szüksége Az elképzelések szerint a Szövetségnek a jövőben már lehet tagsága. A Kongresszus után változások történtek a felépítésben. A megválasztott küldöttek megyei testületet alakíthattak, a Szövetség területi képviseleteként. Hans-Dietrich Genscher magyarországi látogatása keretében találkozott Manherz Károllyal és Hambuch Gézával. December 15-én a német külügyminisztert az ELTE-n díszdoktorrá avatták. 1988.Az 1987-ben, Bonnban aláírt magyar-nyugatnémet nyilatkozat alapján 180 gimnazistának, főiskolásnak és pedagógusnak nyílt lehetősége németországi ösztöndíjra. A tartózkodási idő egy hónaptól fél évig terjedt. Ezen kívül 8-12 óvónő utazhatott bajorországi gyakorlatra. 1989. január 5.Emlékeztető készült a nemzetiségi szövetségek vezetői, az MSZMP KB, a Minisztertanács, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa valamint a Művelődésügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályának képviselői közötti tárgyalásról. A felek egyetértettek abban, hogy szükség van egy nemzetiségi törvényre, továbbá abban is, hogy ki kell építeni a szövetségek helyi, megyei és területi érdekképviseleti rendszerét. Hangsúlyozták, hogy országos és regionális beiskolázású nemzetiségi oktatási intézményeket kell létesíteni. A nemzetiségek által lakott településeken a kétnyelvűség formai és tartalmi elemeit az eddiginél szélesebb spektrumban kell alkalmazni. A médiakínálat növelése és egy közös nemzetiségi kiadó alapítása mellett hangsúlyozták a szövetségek működésének anyagi feltételeinek javítására irányuló törekvés szükségességét is. 1989. január 21.Az Országos Svábbálon az osztrák és a svájci nagykövetség egy-egy utazást ajánlott fel a tombolára. Az utazásokat külföldiek nyerték, ezért le kellett mondaniuk a nyereményről egy-egy magyarországi német tombolavásárló javára. 1989. február 6.A Neue Zeitung Klubból alakult Budapesti Német Klub (Budapester Deutschklub) ülésén a klub 21 tagja nyilatkozatot írt alá, mely szerint ők a Szövetség valódi TAGJAI kívánnak lenni. Manhez Károlynak címzett levelükben kérték, hogy tájékoztassa őket a tagság jogi lehetőségeiről, és arról hogy azt miként lehet megszerezni. 1989. február 23–24.Grósz Károly Baranya megyébe látogatott. A pécsi délszláv klubban találkozott a megyei németek és délszlávok képviselőivel. Báling József (A Szövetség megyei szervezetének elnöke) beszámolt arról, hogy a falvakban nagy számban alakulnak az egyesületek, Kerner Lőrinc (a Nikolaus Lenau Közművelődési Egyesület elnöke) pedig arról, hogy még a tárgyévben felavatják a Lenau-házat. 1989. március 2–17.A Magyarországi Német Kultúra és Művészet Napjai az NDK Központban 1989. március 25.Lothar Späth magyarországi látogatása során találkozott a Szövetség vezetőivel. A tárgyaláson megvitatták a testvérvárosi kapcsolatok alakulását, a gazdasági támogatás lehetőségeit és a német vendégtanárok Magyarországra történő küldésének lehetőségét. |
kapcsolódók
további kronológiák
|