>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Megtartották a háború utáni első népszámlálást, melyen 22 455 személy vallotta magát német anyanyelvűnek, 2617 pedig német nemzetiségűnek.

Rákosi Mátyás celldömölki beszédében kifejtette, hogy: "Megoldatlan még részben a németajkú magyar állampolgárok helyzete is. Az ősszel ezt is felvetjük, és gondoskodunk róla, hogy a magyarországi németajkú állampolgárok beilleszkedhessenek demokráciánk rendszerébe, és ezzel ez a nehéz kérdés is megoldást nyer."

A Magyar Népköztársaság alkotmánya, amely garantálja a kisebbségek számára a teljes jogegyenlőséget, az anyanyelvi oktatáshoz és a saját kultúra ápolásához való jogot.

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 4.274/1949. /213/ M. T. sz. rendelete a német lakosságra vonatkozó rendelkezések módosítása tárgyában. "1.§ Miután a magyarországi német lakosság tényleges áttelepítése magszűnt, a 12.200/1947. /245/ Korm. sz. rendelet értelmében Németországba áttelepülésre kötelezett azokra a személyekre, akik a jelen rendet kihirdetésének napján Magyarországon laknak /tartózkodnak/, hatályukat vesztik a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás tekintetében megállapított korlátozó rendelkezések. Ezek a személyek a lakóhely /tartózkodóhely/ megválasztása és a munkavállalás szempontjából a magyar állampolgárokkal egy tekintet alá esnek..."

A 84/1950. M. T. sz. rendelet a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezések alkalmazásának megszüntetése tárgyában. "1.§ /1/ A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a magyarországi német lakosság áttelepítésével kapcsolatban kibocsátott korlátozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni... 3.§ /1/ Az áttelepítésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgyszintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak és az erre vonatkozó rendelkezések szerint jelentkezési kötelezettségüknek eleget tettek, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai..."

Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályvezetője Bernula Mihály és Vihar Béla költő felkeresték a gyulai Bălcescu Gimnázium német nemzetiségű, erdélyi szász származású igazgatóját, Wild Frigyest (Friedrich Wild). A megbeszélés tárgya az volt, hogy miként lehetne a hazai németséget megszervezve a kisebbség kulturális hagyományait megőrizni és ápolni. Megegyeztek abban, hogy kísérleti jelleggel alakítanak néhány német kultúrcsoportot és ezekkel néhány vendégjátékot szerveznek olyan területeken, ahol nagyobb arányban él német nemzetiségű lakosság.

Az első kultúrcsoport Eleken a Békés-megyei Tanács Oktatásügyi Osztálya és Wild Frigyes együttműködésének eredményeként alakult.

A szarvasi nemzetiségi fesztiválon fellépett az eleki csoport is.

Kulturális egyezmény Magyarország és az NDK között. Az egyezmény nem tartalmazott nemzeti kisebbségekre vonatkozó passzusokat.

Gyulán megalakult a második német kultúrcsoport.

Münchenben megalakult a Német Szövetségi Köztársaságban élő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetsége (Bundeslandsmannschaft der Deutschen aus Ungarn - LDU). Ügyvezető elnöke 1996-ig Heinrich Reitinger.