Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
1992. március 11–13. A Német Kitelepítettek Kulturális Alapítványa (Kulturstiftung der deutschen Vertriebenen) konferenciát rendezett Bonnban "A kisebbségvédelem továbbfejlesztése és a népcsoportok jogai Európában" címmel. A magyarországi helyzetet Kaltenbach Jenő ismertette. 1992. március 20.A német kormány tájékoztatta a Bundestagot a közép- és kelet-európai németség helyzetéről, és a kormány eddigi, a kisebbségek helyzetének javítását célzó tevékenységéről. Eszerint a rendszerváltás óta Németország különböző magyarországi - nem kimondottan csak a kisebbségekkel összefüggő - projektek finanszírozására (1991 novemberéig) 13 481 000. DM-t fordított. 1992. április 4–5.A GJU Nádvári elnökségi ülésén felfüggesztette tagságát a Szövetségben a fennálló véleménykülönbségekre és a hiányos morális és anyagi támogatásra hivatkozva. Egy számukra is elfogadható ifjúsági koncepció kidolgozásától tették függővé döntésük megváltoztatását. 1992. április 16.A GJU tagja lett az Európai Népcsoportok Ifjúságának (Jugend Europäischer Volksgruppen - JEV). A szervezet 1963-ban alakult a FUEV keretein belül. 1992. május 12.A magyar parlament elfogadta a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvényt. (Megjelent június 2-án a Magyar Közlönyben.) Az 1992: XXXII törvény mindazokra vonatkozott, akiket 1939. március 11. - 1989. október 23. között politikai okokból jogellenesen megfosztottak szabadságuktól, vagy életüktől. 1992. május 20.A Neue Zeitung Alapítvány megalapítását határozta el 19 német kisebbségi szervezet és 12 magánszemély. A kuratórium első ülését június 3-án tartotta. Tagjai: Báling József, Kaltenbach Jenő, Heinek Ottó, Heilig Ferenc (Franz Heilig), Gehl Gusztáv (Gustav Gehl), Stein Róbert (Robert Stein), Leipold Péter. Az újság főszerkesztője Schuth János. A kuratórium elnöke Kaltenbach Jenő. 1992. május 22.Antall József találkozott a magyarországi nemzetiségi szervezetek vezetőivel és az érintett országok nagyköveteivel. Antall kijelentette, hogy a kisebbségpolitika nem belügy, ezért a kormány szorgalmazza a kisebbségek és az anyaországok együttműködését, kapcsolatuk elmélyítését. 1992. május 22–26.A Német Belügyminisztérium megbízásából Magyarországra érkezett Hans Atzler és Ulrich Wendker, hogy feltérképezzék a magyarországi németek igényeit. A megbeszéléseken szóba kerültek a találkozások házai, az egyesületi élet, és az induló startsegély kínálta lehetőségek kérdése. 1992. május 24.A Bundestag jóváhagyta a magyar-német alapszerződést. 1992. május 26.A Schwäbische Zeitungban megjelent egy interjú Hambuch Gézával, "Magyarország kisebbségi politikája egyáltalán nem példamutató" címmel. A riportot kivonatosan ismertették a magyar újságok is. Hambuch helyzetértékelése szerint Magyarországon nem megoldott a nemzetiségi oktatás kérdése, a médiakínálat sem kielégítő, és a parlamenti képviselet is várat magára. A magyarországi német kisebbség egy elfogadható kisebbségi törvényre vár. Értékelése szerint a romániai németeknek népcsoportként jobb lehetőségeik vannak, mint a magyarországiaknak. A nyilatkozat nagy visszhangot váltott ki. A német származású parlamenti képviselők egy csoportja (Békefi Antal, Schmidt Ferenc, Speidl Zoltán, Figler János, Szauter Rudolf) tiltakozó nyílt levelet jelentetett meg az egyik magyar napilapban június 1-én. Erre a levélre sajtóközleményben reagált Hambuch Géza és a Szövetség elnöksége is. |
kapcsolódók
további kronológiák
|