>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A Pécsi Stúdió ettől kezdve az egész országban fogható nemzetiségi adást sugárzott a Kossuth Rádió ultra-rövidhullámú adóján 19.30-20.00 között.

A bajai Frankel Leo Gimnázium internátusának átadása. (40 szoba, és vendégszobák, valamint betegszoba, menza, konyha, közös helységek.) A megnyitón a város polgármestere mellett részt vett Németország főkonzula, Hanns Rehfeld, és a Szövetség részéről Hambuch Géza.

Kihirdették az 1993:LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt. A törvény a benne felsorolt 13 etnikai-nemzeti kisebbség számára a kulturális autonómia jogszabályi kereteit volt hivatott megteremteni.

Erich Kussbach, osztrák nagykövet, Jakob Bleyer unokája felkereste a Neue Zeitung Alapítványt és az újság szerkesztőségét. A kuratórium részéről Kaltenbach Jenő és Heinek Ottó tájékoztatta a kisebbségi nyelvoktatás helyzetéről és a német szervezetekről.

Göncz Árpád fogadta a Kisebbségi Kerekasztal elnökét és titkárát, Doncsev Tosót és Lásztity Pérót. Beszélgetést folytattak a kisebbségi törvényről, és a leendő ombudsman személyéről. A köztársasági elnök megígérte, hogy a Kerekasztal által rendezendő nemzetközi konferencián védnökséget vállal.

Tarjánban megalakult a Magyarországi Németek Iskolaegyleteinek Országos Szövetsége (Bund der ungarndeutschen Schulvereine - BUSCH).

A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium /Líceum/ német nemzetiségi osztályt indított.

Nem ment át a parlamentben az a törvénymódosítást célzó javaslat, amely lehetővé tette volna, hogy megvalósuljon a kisebbségek parlamenti képviselete.

Egyezmény Németország és Magyarország között, amelyben a hadisírok gondozásának kérdését szabályozták. Az első világháborúban 617, a másodikban 54 000 német katona esett el Magyarország területén, akik közül 35 000 név szerint is ismert.

Megjelent a magyarországi németek kitelepítését eddig legalaposabban, a földreform és a belső népmozgások, a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggésében vizsgáló átfogó monográfiája. Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Kecskemét, 1993

A magyarországi németek delegációja találkozott Mádl Ferenc miniszterrel. A delegációt Hambuch Géza vezette. Jelen voltak még Lunczer Terézia (Theresia Lunczer), a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium igazgatóhelyettese, Wild Katalin (Katharina Wild) a JPTE német tanszékének vezetője és Schnaider Ágnes titkár is. A delegáció elégedetlenségének adott hangot a német oktatásügy helyzetével kapcsolatban. Kérték, hogy a fejpénzt csak valóban a nemzetiségi oktatásra lehessen felhasználni. Ezen kívül hangsúlyozták egy budapesti kollégium szükségességét.

Doncsev Tosó lemondott a Kisebbségi Kerekasztal elnöki posztjáról, s az ügyeket a titkár, Lásztity Péró vitte tovább. A sajtó értesülései szerint a döntés kiváltó oka a bizalmi válság volt.

Az Alkotmánybíróság ítélete szerint alkotmányellenes volt a magyarországi németek kollektív bűnösségét kimondó 1945-ös törvény, ezért megsemmisítette azt.