>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

A parlament döntése értelmében egyszeri 50 ezer Ft-os kárpótlásban részesültek azok, akik a második világháború után jogosultak voltak a hadiárva-gondozásra, de nem részesültek belőle.

Heinek Ottó levélben fordult a magyarországi német önkormányzatokhoz, egyesületekhez, regionális irodák vezetőihez és a megyei szövetségekhez, amelyben felhívta figyelmüket a közelgő népszámlálás jelentőségére. Felkérte őket, hogy bátorítsák a magyarországi németeket nemzetiségük és anyanyelvük megvallására.

Együttműködési megállapodás az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat (LdU) és a Németországban működő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetsége (LDU) között Gerlingenben. A dokumentumot Heinek Ottó és Friedrich A. Zimmermann írta alá. A felek elhatározták, hogy a jövőben szorosabban együttműködik a két szervezet. Megállapodtak az információáramlás, nyelvismeret, kultúra és történelemmel kapcsolatos együttműködés elmélyítéséről. Az együttműködés koordinálására egy munkacsoportot hívnak majd életre, amely évente kétszer ülésezik. A megállapodás 4 évre szólt.

Oktatási egyezmény a Német Szövetségi Köztársaság és a Magyar Köztársaság között. A megállapodás egyik fontos elemeként a bajai UBZ-ben egy speciális osztály számára lehetővé vált, hogy a magyar érettségi mellett a németországi érettségit is megszerezze.

A Szövetség megállapodást kötött Baja Város Tanácsával a Baján megvalósítandó Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (UBZ) pénzügyi támogatása tárgyában. A központ célja a német nyelv oktatása és ápolása, valamint a magyarországi németek kultúrájának ápolása és fejlesztése. A tervek szerint a központ óvodát, általános iskolát, gimnáziumot és diákotthont foglal majd magában. Az intézmény megvalósulásához az NSZK jelentős anyagi támogatást helyezett kilátásba.

Hermann Thaler, Trentino-Südtirol parlamentjének elnöke Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár meghívására Budapestre érkezett. A vendég találkozott Heinek Ottóval is, akivel a magyarországi német kisebbség jogi helyzetét és a dél-tiroli modell kínálta lehetőségeket vitatta meg.

Átadták a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiumát. Német részről beszédet mondott Horst Waffenschmidt, a Német Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, és Józan Jilling Mihály. A kollégium 134 000 000. Ft-ba került. A költségek legnagyobb részét a kultuszminisztérium és a főváros állta, de hozzájárult a német kormány is.

21 NSZK-ból érkezett német ill. szaktanár kezdte meg a tanítást (10-en közülük Baden-Württenbergből érkeztek) Magyarországon az anyanyelvű általános iskolákban és kétnyelvű gimnáziumokban, valamint a Bajai Tanítóképző Főiskolán Lothar Späth márciusi magyarországi látogatásának eredményeképpen.