>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Wild Frigyes megbízta Guth Erzsébet bólyi középiskolai tanárnőt, szakfelügyelőt a Baranya-megyei német nemzetiségű tanulóifjúság körében végzendő színjátszó és szavalómozgalom szervezési munkájával, és a beszervezett csoportok és iskolák instruálásával.

A szuloki kultúrcsoport és a szigetszentmártoni úttörő fúvós zenekar részt vett a budapesti központi felvonuláson.

Az MDP PB határozata a nemzetiségi szövetségek feladatait következőképpen határozta meg: "A szövetségek fő feladatának saját nemzeti kultúrájuk ápolását kell tekinteni, de el kell érni, hogy ezen keresztül aktívabbá váljanak a politikai és társadalmi élet minden területén... El kell érni, hogy a párt helyes politikája a nemzeti kérdésben teljes mértékben érvényre jusson. E munka során szívós felvilágosító és meggyőző munkát kell folytatni, hogy a nemzeti kisebbségek bátran éljenek jogaikkal." A szövetségek továbbra is a Népművelési Minisztérium felügyelete alatt maradtak.

Ingeborg Weber kelet-berlini néprajzkutató magyarországi kutatása a német kisebbség által lakott településeken. Vizsgálataiban elsősorban Baranyára koncentrált, de más vidékeket is felkeresett.

A magyarországi német és délszláv nemzetiségek ünnepi hete Baranyában. Június 24-én megrendezték Pécsett a nemzetiségi parasztok és munkások találkozóját.

Megjelent egy német nyelvű Heine-kötet a Heine emlékév alkalmából.

A Magyar Rádió felszabadulás utáni első olyan nemzetiségi programja, amelyben a német nemzetiség is helyet kapott. Az adásban fellépett a véméndi énekkar, a hásságyi fúvószenekar és Waldschein Ferenc (Franz Waldschein) mecseknádasdi harmonikás.

A Magyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Stúdiója ettől kezdve napi 30 perces műsort sugározott.

A bajai III. Béla Gimnáziumban - az országban elsőként - beindult az első német párhuzamos osztály. Minden tantárgyat német nyelven tanítottak, kivéve a magyar nyelv és irodalmat. Igazgatója 1956-tól 1973-ig Schwalm Pál (Paul Schwalm) volt. (1959. március 3-án az iskola Német Nyelvű Gimnázium néven önálló intézménnyé vált, majd 1960. október 29-én felvette a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium nevet.) Ugyanekkor indult be középfokú képzésként a Teleki Blanka Tanítóképzőben 21 diákkal a tanítóképzés. Ez utóbbi csak az egyetemi képzés beindulásával szűnt meg az 1959/60-as tanévben. Ugyancsak ebben a tanévben kezdte meg működését a Pécsi Tanárképző Főiskolán az első német tanszék, melynek tanszékvezetője Vargha Károly (Karl Vargha) lett.

A Freies Leben utolsó száma.

Az LDU a forradalom alatt Burgenlandban felállított egy segítő központot a Magyarországról érkező menekültek részére. Heinrich Reitinger innen indított el október 30-án Budapestre egy gyógyszer- és élelmiszerszállítmányt. A Bundestag egy megbízott bizottsága szerint a menekülteknek kb. az 5%-a volt magyarországi német. A Németországban letelepedni szándékozó német származásúak a "később kitelepült" (Spätaussiedler) kategóriába kerültek, s így az állampolgárságot a legrövidebb úton megkapták.