>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Reitinger, Heinrich

Münchenben megalakult a Német Szövetségi Köztársaságban élő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetsége (Bundeslandsmannschaft der Deutschen aus Ungarn - LDU). Ügyvezető elnöke 1996-ig Heinrich Reitinger.

Az LDU a forradalom alatt Burgenlandban felállított egy segítő központot a Magyarországról érkező menekültek részére. Heinrich Reitinger innen indított el október 30-án Budapestre egy gyógyszer- és élelmiszerszállítmányt. A Bundestag egy megbízott bizottsága szerint a menekülteknek kb. az 5%-a volt magyarországi német. A Németországban letelepedni szándékozó német származásúak a "később kitelepült" (Spätaussiedler) kategóriába kerültek, s így az állampolgárságot a legrövidebb úton megkapták.

Wild Frigyes levelet írt a Külügyminisztériumba egy Heinrich Reitingertől érkező meghívás ürügyén. Leírta, hogy a német kultúrcsoportok egyre több meghívást kapnak az NSZK területéről, és nem tartotta helyesnek a teljes elzárkózást, annál is inkább, mivel az utak során szerinte külföldön komoly lehetőség kínálkozik a nemzetiségi politika eredményeinek propagálására.

Heinrich Reitinger, az NSZK-ban élő Magyarországi Németek Honfitársi Szövetségének ügyvezető elnöke felajánlotta Réger Antalnak a két szervezet együttműködését. A Külügyminisztérium utasításának megfelelően a főtitkár a megkeresésre udvarias, de kitérő választ adott.

A Szövetség Kongresszusa. A Kongresszuson megjelent Köpeczi Béla miniszter is. Beszédet mondott Aczél György a PB tagja, a KB titkára is. Hibásnak ítélte a magyarországi németség ellen a kollektív bűnösség jegyében foganatosított korábbi jogsértéseket. Beszédét maga Heinrich Reitinger is a németek világháború utáni teljes rehabilitálásának irányába tett rendkívül fontos lépésnek nevezte 1984. január 24-i levelében. A kongresszusi beszámolóban ismertették a Szövetség költségvetését is, mely 1979 óta - az előző évekhez hasonlóan - mérsékelten emelkedő tendenciát mutatott. (1979: 2 629 200. Ft; 1980: 2 843 500. Ft; 1981: 2 955 500. Ft; 1982: 3 406 400. Ft.)

A megújított alapszabályba bekerült a nemzetiségi bizottságokkal való együttműködés szükségessége. Létrehoztak egy Ellenőrző- és egy Ifjúsági Bizottságot is. A jövőben minden tisztségre 2-3 jelölt is lehetett állítani. E kongresszustól kezdve az Elnökség lett a munkaadója a főállású alkalmazottaknak, nem pedig a Kulturális Minisztérium, sőt a jövőben a Szövetség alapszabályának elfogadásához elegendő volt a Kongresszus szavazása, nem kellett többé ehhez a miniszter hivatalos engedélye.

Hambuch Géza a Friedrich Ebert Alapítvány meghívására az NSZK-ba érkezett. Bonnban találkozott a frakciók képviselőivel, minisztériumi tisztviselőkkel. A külügyminisztériumban megtudta, hogy az NSZK szívesen létesítene Budapesten egy kulturális központot. Ezen kívül találkozott Heinrich Reitingerrel is.

A Művelődési Minisztérium nem emelt kifogást az ellen, hogy a Szövetség hivatalosan fogadja irodájában Heinrich Reitingert, amennyiben Budapestre látogatna.

A Szovjetunióba elhurcolt és a kitelepített németek emlékére szobrot avattak a pécsi Lenau-ház udvarán. A bronzszobor Tischler Ferenc (Franz Tischler) munkája. Az ünnepségen beszédet mondott Göncz Árpád. A megemlékezés koszorúit Göncz Árpád, Buchrucker nagykövet és Heinrich Reitinger helyezte el.

A Kisebbségek Napján kitüntetést vett át Heinrich Reitinger.

Magyarországi Németek Napja a budapesti Kongresszusi Központban. A kormány nevében Dávid Ibolya üdvözölte a megjelenteket. Kitüntetést kaptak Varga Katalin (Katharina Varga), Báling József, Heinrich Reitinger, Tilkovszky Lóránt, Zwick József (Josef Zwick).