>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Névmutató: Schwalm Pál

A bajai III. Béla Gimnáziumban - az országban elsőként - beindult az első német párhuzamos osztály. Minden tantárgyat német nyelven tanítottak, kivéve a magyar nyelv és irodalmat. Igazgatója 1956-tól 1973-ig Schwalm Pál (Paul Schwalm) volt. (1959. március 3-án az iskola Német Nyelvű Gimnázium néven önálló intézménnyé vált, majd 1960. október 29-én felvette a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázium nevet.) Ugyanekkor indult be középfokú képzésként a Teleki Blanka Tanítóképzőben 21 diákkal a tanítóképzés. Ez utóbbi csak az egyetemi képzés beindulásával szűnt meg az 1959/60-as tanévben. Ugyancsak ebben a tanévben kezdte meg működését a Pécsi Tanárképző Főiskolán az első német tanszék, melynek tanszékvezetője Vargha Károly (Karl Vargha) lett.

A Szövetség III. Országos Értekezlete, immár Kongresszus elnevezéssel, melyen 164 küldött vett részt. A felszólalók szerint a Szövetség jó irányba halad, a magyarországi német kisebbségnek jó a kapcsolata a magyar lakossággal és a többi nemzetiséggel. Mindez immár szocialista alapokon. A Szövetségnek lehetősége lett volna az aktívabb politikai és társadalmi szerepvállalásra, azonban sajnos nem élt vele. Legtöbb probléma az oktatással kapcsolatban merült fel, amit a diákok számában történt visszaesés is mutat. Ebben a szülők közömbössége is szerepet játszik, s a Szövetség hibájául róható fel, hogy ezt eddig passzivitással figyelte. A Kalendárium példányszáma örvendetesen magas, 10 500 példány, melyből évente 1000-1500 darabot külföldön értékesítettek.

A Kongresszus elfogadta az új alapszabályát. Újdonságnak volt tekinthető a közvetlen küldöttválasztás intézménye. Új szervezeti egységként létrejött az Országos Választmány. A Szövetség új neve: Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége (Demokratischer Verband der Deutschen in Ungarn).

2§. A Szövetség feladatai: Mobilizálni a német nemzetiségű magyar állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt szocialista társadalmunk építésében, s ez okból szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát végezni. Együttműködve a párt- és állami szervekkel elősegíteni az alkotmányban rögzített nemzetiségi jogok gyakorlati megvalósítását. A nemzetiségi ügyeket a párt-, szakszervezeti és társadalmi fórumok elé terjeszti. Elmélyíteni a barátságot a többi állampolgárral, és segíteni a szomszédos országokkal való baráti kapcsolatok kiépítését.

3§. A Szövetség szervei: Kongresszus; Országos Választmány, 9 tagú Titkárság.

A Szövetség tisztségviselői: elnök Krauth János (Johann Krauth), 2 alelnök Rott Antal (Anton Rott) és Éder József (Josef Éder), a miniszter által kinevezett Wild Frigyes főtitkár. A szerkesztőségi bizottság titkára Szende Béla (Béla Szende), az oktatási bizottság titkára Schwalm Pál, kulturális bizottság titkára Kiss Gáborné. A Neue Zeitung Tájékoztató Hivatal által kinevezett főszerkesztője Gráber György.

4§. A kongresszus megválasztásának módja: 0-1000 lakosú település egy küldöttet, 1000-2000 lakosú kettőt, 2000 lakos feletti 3 küldöttet delegálhat.

5§. Az Országos Választmánynak 60 tagja van, és évente egyszer ülésezik.

8§. A Szövetség együttműködik a Hazafias Népfronttal.

9§. Vegyes rendelkezések: A Szövetség jogi személy. A művelődésügyi miniszter felügyelete alá tartozik. Működéséhez szükséges pénzt a minisztérium biztosítja, és az is ellenőrzi a felhasználást. A statútum módosítása csak a miniszter beleegyezésével lehetséges.

Schwalm Pál, a bajai német gimnázium alapítója és 1959 óta igazgatója Otto-Raban Heinichen nagykövettől átvette a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének 1. Osztályú Érdemkeresztjét. (Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der BRD).

A Magyarországi Németek Napja a Budapesti Kongresszusi Központban. A résztvevőket levélben üdvözölte Göncz Árpád. Kitüntetettek: Galambos-Göllner Ferenc (Franz Galambos-Göllner), Kalász Márton, Schwalm Pál és a 25 éves Urkúti Asszonykórus.